2018. április 23., hétfő

Gengszterzsaruk - Den of Thieves


Christian Gudegast forgatókönyvíróként kezdte a pályáját, s egy-két b-kategóriás akció-szkript után elérkezettnek látta az időt a rendezői bemutatkozásra. Mivel Gerard Butlerrel akadt már közös meló – Gudegast jegyzi a Támadás a Fehér Ház ellen 2. forgatókönyvét -, így az újdonsült direktor a mackós skótot kérte fel első egész estés mozijának főszerepére. 


Egyáltalán nem véletlen, hogy Gudegast filmjével kapcsolatban mindenki Michael Mann kultikus Szemtől szembenjét emlegeti. A hangulat és a képkockák kísértetiesen hasonlítanak, s a realitásra törekvő akciójelenetek, fegyverpárbajok is a klasszikus ’95-ös mozi előtt tisztelegnek. 


Nyilvánvalóan Gudegastnak egy, az „eredetinél” jóval erőtlenebb parafrázisra futotta csupán, filmje mégis üdítőleg hat, s talán nem fogja senki a rendező szemére vetni, hogy bő 20 év után visszanyúlt egy valóban kiváló, tökös kult mozihoz. S ami becsülendő: a direktor egy pillanatig sem tagadja rajongását Michael Mann zseniális alkotása iránt!


A történet – bármennyire is próbálja komplexnek mutatni magát – sokkal egyszerűbb és közérthetőbb a Szemtől szemben szerteágazó, sok szereplőt és karaktert mozgató kacifántos sztorijánál. Gudegast szereplői ugyan imponálóan „kemények”, bevállalós fasza gyerekek – s ennek megfelelően csordultig vannak tesztoszteronnal -, a túlzott farok méregetés helyenként zavaró, a keménykedés pedig időnként átesik a ló túloldalára. …és hát a rendezőnek a karakterrajzok terén sem sikerült megismételnie Michael Mann bravúrját. 


A film „külalakját” illetően azonban nem érheti szó a ház elejét. A hangulat jön, nagyjából a feszkó is – bár e tekintetben is jócskán alulteljesít a film a Heat-hez képest -, és meglepő, de Gerard Butler egészen hiteles az alkoholista gengszterzsaru szerepében. 


Félelmetes, hogy a Merrimen-t alakító kanadai Pablo Schreiber profilból mennyire „Berki Krisztián”. Kár, hogy a játéka már korántsem olyan „karakteres”. A Straight Outta Comptonból és az Ingrid Goes West-ből ismerős O’Shea Jackson azonban kiváló, ahogy az orra alá mormogó 50 Centtel sincs az ég egy adta világon semmi baj. 


Gudegast moziját nehéz önálló, autonóm alkotásként értékelni. Annyi helyről és olyan sokféle módon „idéz”. A 50 Cent alakította nehézfiú pl. egészen hasonlóképpen szívatja meg a lányát randiztató srácot, mint ahogy Will Smith és Martin Lawrence tette azt a feka „culával” a Bad Boys 2-ben. 


A sok hasonlóság, és ilyen-olyan egyezés dacára azonban a Gengszterzsaruk jóleső, szórakoztató filmecske. Amely a legvégén még behúz egy egész korrekt csavart is, csak hogy a heist mozikra is odakacsintson egyet - úgy barátilag.
Végső soron rendben van ez, egyszeri kikapcsolódásnak bőven megteszi. 

65%