Ha Jean-Marc Vallée Gillian Flynn-t
adaptál, s nem mellesleg az írónő első, gyomorba vágó regényét, a Sharp
Objectset pécézte ki magának, nos, az több mint figyelemre méltó!
Pláne, hogy Vallée tavaly nagyot
robbantott mini-sorozat fronton a Hatalmas kis hazugságokkal!
Sokáig úgy állt a helyzet, főként a Holtodiglan sikerét követően, hogy az Éles tárgyakból is egész estés mozifilm
készül.
A 2015-ös, Charlize Theron
nevével fémjelzett Dark Places-adaptáció (szintén Flynn-regény, az írónő időrendben
második regénye, melyet még a Holtodiglan előtt vetett papírra) szerényebb sikere
azonban elgondolkoztatta a filmeseket, s elodázták az Éles tárgyak-projektet. Ekkoriban merült fel először, hogy talán mégsem klasszikus értelemben vett
játékfilmet forgatnak majd a történetből…
...amelynek kifejezetten jót tett, hogy végül egy 8 részes mini sorozat (45-50 perces
epizódokkal) képében manifesztálódott. Van időnk felvenni a fonalat, van időnk
belehelyezkedni a cselekménybe és a hangulatba, s a színészeknek is nagyobb
teret biztosít a hosszabb játékidő.
A St. Louis-i újságírónő, Camille
– szerkesztője nyomására – visszatér szülővárosába, az icipicit Twin Peaks-re
hajazó Wind
Gap-be, hogy felgöngyölítse a nemrégiben eltűnt és meggyilkolt két
tinédzserlány ügyét.
A nyomozás számos nem várt
eseményt, fordulatot tartogat, azonban hamar rá kell jönnünk, hogy Camille
számára a Wind Gap-i kiruccanás sokkal inkább jelenti a titokzatos, fájdalmas
múlttal való szembenézést, mint a sorozatgyilkos utáni hajszát és újságírói
munkát.
Az Éles tárgyak kiváló krimi. Nem
olyan szuggesztív és éteri, mint a True Detective első évada, de helyenként,
egy-egy pillanatában simán megközelíti annak nívóját. Jean-Marc Vallée
fojtogató atmoszférája szinte észrevétlenül kúszik a bőrünk alá!
Amy Adams zseniális! Tökéletes!
Ilyenkor szokás azt mondani, hogy „a művész élete alakítását nyújtja”, és hát az
igazság az, hogy a sokat emlegetett frázis ez esetben teljes mértékben meg is állja
a helyét! A Golden Globe nomináció abszolút jogos, s a díj sem lenne meglepő!
Az Éles tárgyak zsenialitása
főként abban rejlik, ahogy Vallée összefűzi a családi drámát a krimivel. A direktor
flashback-töredékekkel "sorozza" a nézőt. Sokszor egészen váratlan pillanatokban
kerülnek elő a múltbéli képek, emlékfoszlányok. Amelyek igen fontos
jelentőséggel bírnak a történet egészére vonatkozóan. Nem árt, ha folyamatosan
résen vagyunk!
Vallée olyan kontextusba
röpít, amelynek teljesen sajátos működési mechanizmusa, dinamikája van.
Egyszerre valóságos, és meseszerű.
Adora „házikója” makett-szerű - nem
véletlen kerül ekként (is) fókuszba a rideg, makulátlan építmény, mint a kísérteties gyermekkor szimbóluma -, a már-már gótikus hangulati és vizuális
elemek egy másik dimenzióba helyezik a cselekményt, miközben – színházi zsargonnal élve - a bonyodalom nagyon is valóságos és kézzel fogható!
A hetedik epizódban már megkapjuk
a hőn áhított megfejtést, de a sztori a nyolcadik rész végére is tartogat
meglepetéseket. A megoldás ugyanis közel sem olyan egyszerű, mint azt
gondolnánk, így érdemes a zárójelenet után figyelemmel kísérni a stáblistát is.
Oda lett ugyanis – egészen formabontó módon – elrejtve az egzakt magyarázat!
Az év legemlékezetesebb mini
szériája a 3 Golden Globe-ra jelölt Éles tárgyak!
Amy Adams, Patricia Clarkson!
És ne feledkezzünk meg Eliza
Scanlen-ről, az Amma-t zseniálisan életre keltő fiatal színművésznőről sem!
Ez a feledhetetlen 8 X 50 perc
bizony hosszú ideig kísérteni fog!!!
90%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése