Két világ, két élettörténet,
majd’ fél évszázad differencia.
A Café de flore a szeretet, a
szerelem mindenhatóságáról szól. Egyszerű nyelvezettel, hétköznapi eszközökkel
operál, konvencionális sorsokat és problémákat jelenít meg, mégis van benne
valami különleges, légies fenségesség.
„Egy ártatlan, banális kis szám…
és mégis, ha meghallod, kedved támad leállni, szétnézni magad körül, kiélvezni
a percet. Az ilyen zenéktől olyannak látod az életet, amilyennek lennie kéne.
Szépnek. Érted? Amikor idegenek, akiket sose’ láttál rád mosolyognak. Mintha
megéreznék azt a boldogságot, amivel az életet nézem. Hála a zenének…”
Jean-Marc Vallée (C.R.A.Z.Y.; Az
ifjú Viktória királynő) a Matthew McConaugheynak és Jared Letonak Oscart érő
Mielőtt meghaltam előtt – 2011-ben - készítette el ezt a furcsa kedélyű
romantikus drámát, mely a dj-ként tevékenykedő Antoine magánéletére
koncentrál; emellett pedig - párhuzamosan - elkalauzolja a nézőt a 60-as évek Párizsába,
ahol egy mindenre elszánt anya (Vanessa Paradis sziporkázik!) egyedül neveli Down-szindrómás
kisfiát. S hogy e kettőnek vajh mi köze
egymáshoz? Nézd meg a filmet, és megtudod!
Kiváló lounge és downtempo
muzsikák szolgáltatják a hangulatfestést a „multikulti” Café de flore-hoz, mely
– azzal együtt, hogy van egy kis európai művészfilmes színezete – kifejezetten
élvezhető és lendületes mozi.
A hangulat meg olyannyira erős,
hogy szinte tök mindegy is, mi a sztori, mi a mondandó.
…ahogy Antoine fogalmaz a
filmben: „Jót tesz ez a dal. Leszarom, hogy miről szól, de jót tesz!”
Természetesen ez esetben azért
többről van szó! Vallée filmje remek! Igazi kis gyöngyszem!
„Ó, mondd, te kit választanál?” …
85%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése