Sok minden változott az első rész
óta, de a viszonylag gyorsan ’összerántott’
második felvonás – az első etap csupán egy évvel ezelőtt készült – sem megy
bele mély morális kérdésekbe a ’Purge’ (’tisztítás’, ’irtás’, ahogy tetszik…)
filozófiáját illetően. Orwelli, disztopikus mélységekre tehát most sem kell
számítani, ugyanakkor James DeMonaco munkája egy egészen tisztességes, korrekt
akció-thriller lett. Igen, akció (!), ugyanis a szóban forgó The Purge: Anarchy teljességgel
levedlette magáról az első rész horrorisztikus vonásait. Mondhatni – a körülményekhez
képest - egészen visszafogott lett a film, mely főként olyan alapvetésekből
merít, mint a Menekülő ember, vagy a Menekülés Los Angelesből.
Menekülés… ez a
központi téma. Egy véletlen módon összesereglett csipet-csapat
megpróbáltatásait követhetjük nyomon a 2023-as megtisztulás véres éjszakáján. A
Frank Grillo (Fehér pokol; Amerika kapitány – A tél katonája) karaktere által
vezetett csoport rohan, rohan és rohan, miközben mindenféle huligán és
bosszúra szomjas ad hoc bűnelkövető
lohol a valagában…
Persze van egy kis „sztorinak”
nevezhető váz, amire felhúzták a cselekményt, de az annyira irreleváns, hogy
jobban teszed, ha agyalás helyett csupán a szimpla trash szórakozásra összpontosítasz, és
hátradőlsz a karosszékben…
Mert a The Purge: Anarchy –
fáj bevallani, de – élvezhető mozi, már csak azon okból kifolyólag is, hogy a
zárt tér helyett (első rész) ezúttal DeMonaco az utcán zajló eseményekre
(anarchia, kérem szépen…) fókuszál; s a plot ennek megfelelően pörög,
ahogy illik, nincs megállás, hőseink állandó „move on” és „let’s go”
kiáltozások közepette rohangálnak fel, s alá...
Grillo frankó frontember, jól hozza
azt a klasszikus Rutger Hauer-i halkszavú, magányos hőst, ami az ilyen jellegű mozik
elengedhetetlen „kelléke”.
Persze a sztori ideológiai
háttere sok szempontból megkérdőjelezhető (mondhatni, kifejezetten gyenge
lábakon áll), és természetesen elképesztő színészi játékra sem kell számítani,
ráadásul DeMonaco akció szcénái nem is túl eredetiek és látványosak, de az
atmoszféra és a tempó elviszi a balhét.
Érdekesség, hogy a válófélben
lévő párt alakító Zach Gilford és Kiele Sanchez valójában házastársak! Na ezt add össze!
Esti kikapcsolódásnak pont
megteszi a The Purge: Anarchy, ami ha nem is ér fel elődei/előképei szintjére (Menekülő
ember; Menekülés Los Angelesből), legalább jólesően megidézi azokat.
65%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése