Marc Lawrence (Zene és
szöveg; Két hét múlva örökké; Beépített szépség; Mint a hurrikán) vérbeli
romkom specialista. A rendező közel 15 esztendeje szállítja rendszeresen a
romkomra éhes közönségnek a ’jól megérdemelt’ éves betevőt.
Azt nem mondanánk, hogy a művei
egytől egyig kiegyensúlyozottak és jók, de tény, hogy a zsáner szakavatott
ismerője a fazon.
Elsőre nem tűnt igazán klassz és
megfontolt döntésnek, hogy Lawrence a kissé már kiöregedett Hugh Grant-el forgat ismét. De mivel előző együttműködésük (Zene és szöveg) sikeres volt, a rendező
újra megtette főszereplőnek a romkomokban jártas brit színészt; és a helyzet
az, hogy Grant magabiztosan hozza újfent azt a keveset, amit rendkívül profi
módon ’tud’. Nyilván ezt a hebegő-habogó figurát bármikor képes előcsalni
magából az 54 éves sztár, s ez ezúttal sincs másként. Vagyis: Hugh most is
autentikusan bénázik.
Szerencsére a filmben azért a
segítségére vannak olyan valóban kiváló és sokoldalú aktorok is, mint pl. Marisa Tomei és J.K. Simmons.
A Hogyan írjunk szerelmet azonban
még így is csak egy újabb kellemes, de egyébként nem túl számottevő romkomocska
Hollywoodból. Totálisan kiszámítható mozi, mely tulajdonképpen a zsáner összes
klasszikus jellemvonását magán viseli.
Mégsem lehet haragudni rá, mert
valóban „feel-good”, és arra a bő
másfél órára valóban ’kikapcsol’.
Végül is ez a „feladata” egy ilyen jellegű filmnek, vagy nem?
Maradandó élményre persze senki
ne számítson Lawrence legújabb ’vattacukrától’.
Édes kis semmiség…
60%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése