Nem nagyon ájuldoztak be a
kritikusok Angelina Jolie rendezői
debütjétől. Az Unbroken valóban nem
egy kiegyensúlyozott, egységes mozi, ugyanakkor a gyengeségeivel szemben van
egy csomó erénye is, és bármennyire is próbáltuk utálni, nem ment.
Az elsődleges indok, a főszereplő
maga, vagyis Jack O’Connell. Ki
gondolta volna, hogy az Eden lake
egykori genyó kis sráca ilyen klassz színművésszé érik idővel. Muszáj lesz pótolnunk
tőle ezek után a sokat méltatott Starred
up-ot és a viszonylag friss ’71-et!
Szóval O’Connell remek, de az is
hozzátartozik az igazsághoz, hogy maga a sztori is az! Mert ha Louis Zamperini története nem méltó a
széles vászonra, akkor ugyan mi?
Ennek ellenére Jolie kisasszonynak azért – „jó” elsőfilmes
módjára – sikerül elügyetlenkednie jó pár fontos jelenetet (példának okáért épp
a filmvégi katartikusnak szánt szcénát), de a feszültség így is átjön (hála
ismételten O’Connellnek), s a mozi működik!
Persze Pittné egy igazán profi stábbal vette/vehette körül magát. Nem véletlen,
hogy Roger Deakins operatőr már a
sokadik Oscar-jelölését gyűjtötte be: a látvány csodás, a
képek nagyszerűek! …ráadásul az adaptált forgatókönyv megírásában is olyan
nagyágyúk működtek közre, mint Joel és
Ethan Coen, valamint a legendás script
writer, Richard Lavagranese.
Az egykori olimpikon és
hosszútávfutó „Louie” háborús
története, bár nem mentes a hibáktól, a székbe szegezi a nézőt. Ennek a sztorinak
valóban „ereje” és lelke van.
A Rendíthetetlen nem rossz film,
annyi csupán, hogy Angelina – tapasztalatlansága és zöldfülűsége okán - nem volt
képes kijátszani a kezében lévő ütőkártyákat, így a nagy ’trüváj’ nem jöhetett létre. Ettől függetlenül a rendezőasszonynak
azért nincs oka szégyenkezni.
Semmi gond Angelina, majd
legközelebb!
70%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése