Hundraaringen som klev ut genom fönstret och försvann - A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt

Jonas Jonasson azonos című, nagysikerű, 2009-ben megjelent regényének filmadaptációját sokan az európai Forrest Gumpként emlegetik, ennél azonban jóval komplexebb a dolog. Jonasson története ugyanis közel sem olyan „cuki”, mint a Tom Hanks – féle klasszikus, Felix Herngren rendező pedig nem egy doboz bon-bont használ metaforaként az életet megszemélyesítendő.

A groteszk vonulat, illetve a jelenben zajló események Guy Ritchie ügyefogyott bűnözőinek botladozásait idézik... S noha a 100 éves ember múltját bemutató szcénák valóban hajaznak egy icipicit Gump sztorijára, mégiscsak egy ízig-vérig európai alkotásról van szó! Hrabal és Kusturica neve tehát épp úgy felmerülhet, mint ahogy a csetlő-botló Billy Elliot karaktere is jó párszor visszaköszön a mű során. 

A bomba-buzi (!!), robbantgatás-fetisiszta 100 éves fazon története elemeiben egyébként kifejezetten szórakoztató és különleges „cucc”.  Egységes mozi azonban mégsem kerekedik ki belőle; egyrészt a svéd távolságtartás okán, másrészt pedig a groteszk ábrázolásmód miatt. S mivel a történteket – épp az előbbiekből következően - elég nehéz komolyan venni, ezért empátiát és valós, mély érzelmeket nem igazán képes kiváltani a nézőből a film. 

Ezzel együtt azonban A 100 éves ember, aki… egy felettébb különleges alkotás; egyedi atmoszférájú filmecske, vicces, bizarr sztori, ami ha nem is hatol a szívünkig – mint ahogy azt Forrest Gump tette ’94-ben -, azért okozhat jó néhány kellemes és emlékezetes percet. 

70%

http://www.imdb.com/title/tt2113681/