2014. november 14., péntek

Teenage mutant ninja turtles - Tini nindzsa teknőcök


Emlékszem, hogy általánosban mennyit rugóztunk a témán a srácokkal, és az a helyzet, hogy imádtam a teknőcöket. Lazák voltak, pofátlanok, klassz dumákat toltak, és bármennyire is bugyuta a sztori, szerettem! 


Szóval vannak ezek a reneszánsz művészekről elnevezett mutáns nindzsa teknősök, akiknek a mesterük nem más, mint egy szintén mutáns, szintén antropomorf tulajdonságokkal rendelkező, a távol-keleti harcművészeteket betéve ismerő, bölcs patkány... ez a történet aztán tényleg nélkülöz minden nemű logikát és józanészt, nem beszélve a folytonos pizza zabálásról és debilségről.


Nos, sajnos Jonathan Liebesman filmjéből vajmi kevés jön át a valódi teknőc-hangulatból. Pedig 4 író is rá volt állítva a melóra, mégsem sikerült életet lehelni a karakterekbe: a „kowabunga-feeling” bent ragadt. Bár kétségtelen, hogy bizonyos pillanatokban azért Leo, Ralph, Mike és Don hozzák a tőlük elvárható szintet.
Liebesman és a writerek azonban vagy nem ásták bele magukat eléggé mélyen a teknősök csatornarendszerébe, vagy csak szimplán a határidő basztatta őket… így ahelyett, hogy megajándékoztak volna minket egy nem túl számottevő, de kellemes és szórakoztató filmélménnyel, félvállról vették a munkát és összeokádtak rapid módon valami jellegtelen, alibi-sztorit, arra blazírozva, hogy a CGI és a teknőcök majd megcsinálják a show-t! Hát nem csinálták meg...


Jó, oké, Mike-nak van egy-két jó bemondása, a Lost-os duma a végjátékban pl. mosolyt csalt az arcomra, de az a helyzet, hogy az alapvetően sematikus, felszínes és elnagyolt szkript nem nagyon tette lehetővé, hogy megkedveljem ezeket a 2014-es CGI-teknősöket. Pedig – Isten látja lelkem - annyira szerettem volna, hogy jöjjön és sodorjon magával a hangulat… 


Mindent összevetve tehát sajnos csalódás az új Tini nindzsa teknőcök mozi, sokkal többet vártam… Önfeledt szórakozásra, okosabb cselekményvezetésre és körültekintőbb, finomabb sztori kicsomagolásra számítottam a döcögős tempó, a sok klisé és kiszámíthatóság helyett.
A tanulság pedig: miként a nindzsucu-t, úgy a screenwriting-et sem lehet megtanulni egy nyomorult kézikönyvből - ellenkező esetben ugyanis olyan rosszul járunk, mint Szecska mester! 

50%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése