Az azért mindent elmond A vihar
magjáról, hogy a ’96-os, Jan de Bont által rendezett Twister még így, mai
szemmel is – majd’ 20 év után - sokkal, de sokkal helyrébb tornádó mozi...
Steven Quale (Végső állomás 5.; A
mélység szülöttei) Into the storm-ja fájóan semmilyen. Tipikusan az a film,
amit hétköznap jobb híján be lehet majd szúrni az Rtl Klub esti műsorsávjába a
Barátok közt után – …hadd „szórakozzon” a paraszt!
A rendező igyekezett mindenféle
"divatos" filmes húzást beleerőltetni mozijába: van itt kérem tök
felesleges és funkciótlan found footage-os megfejtés, súlytalan családi dráma, és totálisan humormentes jackass-es
őrültködés.
Richard Armitage (A
hobbit-trilógia; Amerika Kapitány – Az első bosszúálló) talán még sosem volt
ennyire rossz, de mentségére legyen szólva: a szkript banális és idétlen
dialógjai még egy sokat próbált, gyakorlott, hosszú ideje a pályán lévő
A-kategóriás sztárnak is feladták volna a leckét.
Szóval ennek a pusztító erejű
tornádónak valahogy bazira nincs ereje, olyan, mint a könnyű nyári szellő.
A CGI borzasztóan műanyag, mint
ahogy globálisan az egész film ilyen béna plasztik
izé…
Bill Paxton és Helen Hunt
viharvadászata mennyivel élvezetesebb volt, te jó ég…
40%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése