Az anomália, bármennyire is
igyekszik egy okos, összetett és csavaros akció sci-finek eladni magát, rendkívül
hamar lelepleződik. A színes bőrű Noel Clark rendező filmje (a faszi volt olyan
nagyvonalú, és saját magára osztotta a főszerepet is) egy orbitálisan zavaros,
sehová sem tartó, és ezzel együtt totálisan érdektelen és jelentéktelen
’valami’.
Nem véletlen, hogy a The anomaly-t hamar száműzték a
vetítőtermekből - hozzánk is csak dvd-n jutott el…
Ez a "mozi" annyira „olcsó”, hogy
minden egyes képkockájáról ordít: „Hahó,
én egy B-film vagyok!”. Bár az igazat megvallva még annak is kevés...
Lelki szemeim előtt látom Clarkot
és Simon Lewis forgatókönyvírót, amint párás tekintettel gratulálnak egymásnak,
amiért elkészítették ezt a – szerintük – rendkívüli alkotást. ...külön jár
a fekete pont a két „kreatív szakembernek” a naivitásért és az ostoba
önteltségért.
Ian Somerhalder (Lost;
Vámpírnaplók; A vonzás szabályai) súlytalan „gonosz”, Noel Clark pedig nem csak
hogy pocsék rendező, aktornak sem épp kimagasló, s emellett túlságosan "civil"
fizimiskája sem hat jótékonyan karakterére és vele együtt a színészi játékára.
Egy marha nagy blődli Az
anomália. Tv-filmes eszközökkel operáló, gyenge technikai megoldásokat
alkalmazó műanyag vacak, amiből nem, hogy
másfél óra, de 10 perc is bőven sok.
Az egyedüli pozitívum a filmben a
Pitch perfectből ismerős, szexi Alexis Knapp – őt legalább nem veti le
magáról a képernyő.
Nagyon rossz, mi szóltunk!
20%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése