A kísérteties helyszíneken játszódó szellemhistóriákkal már bőven tele a
padlás. Most szegény Ethan Hawke-nak gyűlik meg a baja „a padlással”,
helyesebben egy ott talált dobozzal, amelyben olyan Super 8-as snuff videókra lel, hogy
a megtekintésük okozta stressz hatására elkezd befelé nőni a haja…
A Sinister késve jutott el
Magyarországra, pedig Amerikában meglehetősen sikeres volt a film. A mindössze
3 millió dollárból készült horror, közel 50 milliót fialt eddig, és a
híresztelések szerint Scott Derrickson rendező már készíti is a második részt.
Sajnos. Sajnos, mert úgy érzem, hogy ebben a sztoriban ennyi volt… de hát ugye
a pénz nagy úr…
A történet középpontjában Ethan
Hawke áll – mondhatnánk azt is, hogy a film tulajdonképpen a színész ördögi one
man show-ja -, aki szerepe szerint egy amolyan b-kategóriás Stephen Kinget
alakít. A faszi 10 éve kierőlködött ugyan magából egy nagysikerű bestsellert
(Kentucky blood), de azóta komoly írói válságban szenved, s feszt a nagy
sztorit hajszolja. Így családjával együtt beköltözik egy házba, melynek
kertjében egy komplett famíliát akasztottak fel pár éve, s igyekszik minél
részletesebb kutatómunkát végezni új, minden eddiginél elsöprőbb erejűnek szánt
dokumentumregényéhez. Az egyik jelenetben egyébként el is hangzik a főszereplő
szájából, hogy Truman Capote nyomdokaira lépve az új In cold blood-ot
szándékozik megírni, csak ez a sztori még azon is túl fog tenni. …hát, ha más
szempontból nem is, de a para-faktort illetően biztos, hogy a Sinister
übereli Capote klasszikusát.
A film tán az utóbbi egy-két
év egyik legfélelmetesebb horrorja, aki mást mond, annak tutira kötélből vannak
az idegei. Ha ettől nem rémülsz meg, és nem rágod tövig a körmeidet, akkor
semmitől…
A sztori elég faszán bekezd: a
snuff movie-k (főként a fűnyírós szcéna, de említhetném akár a hátborzongató
„medence partit” is) hihetetlenül kíméletlenek, és valami egészen sátáni
atmoszférát teremtenek.
Ehhez nagyban hozzájárul Ethan
Hawke meglepően érett játéka. A színész egyébként a Mielőtt – trilógia záró darabjának
forgatása előtt vállalta be ezt a low-budget horrort, mondván, ebben a zsánerben
még úgysem próbálta ki magát. S lám, mit tesz ’Bughuul’: igen meggyőző
alakítást nyújt. …és még ha nem is válik belőle Jack Torrence, remekül
érzékelteti az átalakulást, a totális tébolyt, amely elkezdi szépen lassan,
módszeresen felfalni az író lelkét.
A történet előrehaladtával
viszont, minél több információ birtokába jutunk, egyre inkább kezd
„veszélytelenebbé” válni a film – sajnos… Amikor pedig végérvényesen lehull a
lepel a „titokról”, már nem is feszengünk annyira, és szinte örömmel
konstatáljuk, hogy már megint valami transzcendens izé – nem pedig az emberi
gonoszság, az emberi lélek sötét oldala – áll az események középpontjában.
Kedves Jonas professzor! Örülnénk, ha legközelebb nem kisgyermekek lelkére éhes pogány Istenekről, hanem
mindenre elszánt sorozatgyilkosokról számolna be az iChaten. Köszönjük. A
Nézők.
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése