A lehetetlen a 2004-es Ázsia délkeleti partját sújtó cunami filmes emlékköve.
Egy háromgyerekes angol család
kálváriáját követhetjük nyomon Juan Antonio Bayona (Árvaház) igen szemléletes
és naturalisztikus mozgóképes víziójában.
A film rendesen bekezd, a szökőár lecsap, a családtagok
ennek köszönhetően elmaradnak egymástól, beüt a ménkű…
A cunami pusztítása és annak
érzékletes bemutatása sokkolóan realisztikus, Bayona képei a remek vágómunkának
köszönhetően igazi zsigeri élményt biztosítanak. Tulajdonképpen mindvégig
tátott szájjal figyeljük az eseményeket, szorítunk a katasztrófát elszenvedni
kényszerülő családtagokért, vagyis „izgulunk
mint állat”… kemény az élmény, ehhez mérten pedig kemény és letaglózó a
hangulat is, amelyet Bayona már a film első percétől fogva ügyesen megteremt…
és hát nehéz is egy ilyen erős felütést megtartani és a nyomasztó atmoszférát végigvinni bő 90 percen keresztül. A rendezőnek ez
nem is sikerült igazán, Hollywood elvárásai érezhetően rányomták a bélyegüket az
alkotásra. A film második felében már bele-belefutunk egy-két kínosan szentimentális
jelenetbe és tipikus amerikai klisébe, s így az egyébként remek első félidő és a csöpögősebb második felvonás között túl nagy lesz a kontraszt.
Kár, mert ezekre a hatásvadász
elemekre nem igazán lett volna szüksége a történetnek, hiszen ezek nélkül is
éreztük, átéreztük volna a drámát.
Ami a szereplőket illeti: Naomi
Watts kiváló (2013-ban Oscarra és Golden Globe-ra jelölték az alakításáért!), de
a legnagyobb meglepetés a Lucas-t alakító Tom
Holland, aki fiatal kis srác létére az egyik legmeggyőzőbb legérettebb
játékot prezentálja a filmben. Óriási tehetség a kölyök, bölcsen, megfontoltan
játszik. Remélem hallunk még felőle!
Hatásos, kissé hatásvadász, de precíz, jó kivitelezésű alkotás A lehetetlen,
egy kifejezetten látványos és székbe szegező első félidővel! Kár azokért az ostoba, buta, felesleges
manírokért…
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése