…habár rendkívül sokan méltatják,
és vitathatatlan, hogy elég ritkán sikerül ilyen érzékletesen ábrázolni a
vásznon a testvéri együvé tartozást, a Meggyőződés egyetlen – ugyanakkor
kifejezetten releváns – hátulütője a kiszámítható dramaturgia. Mértani
precizitással szerkesztett, célzottan könnyfakasztó drámával van dolgunk, mely
primer szinten el is éri a kívánt hatást, de katarzisra azért nem képes.
Ezt a filmet biza’ a két
főszereplő, Hilary Swank és Sam Rockwell „adja el”. Működik köztük a kémia,
’hiszünk’ nekik. Természetesen és többnyire sallangmentesen játszanak, bár
Swank néha hajlamos túlságosan szentimentális lenni – ez a ’vonás’ egyébként az
alkotás egészére is jellemző -, Rockwell jó értelembe vett puritanizmusa
viszont remekül ellensúlyozza ezt az icipici kis „kilengést”.
A sztori megtörtént esetet dolgoz
fel. Szummázva: adott egy hányatott sorsú testvérpár, a balhés Kenny és a
hugica, Betty Anne. Kenny-t 1983-ban lesittelik gyilkosság vádjával, és
életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. Az elszánt Betty Anne azonban nem
nyugszik bele szeretett bátyja ilyetén történő „elvesztésébe”. Beül az iskolapadba, előbb leteszi az érettségit, majd
kierőszakol magából egy ügyvédi diplomát is, hogy segíteni tudjon az évek óta
börtönben sínylődő, vélhetően koholt vádak alapján elítélt bátyuson.
Ahogy fentebb említettem, a
Meggyőződés meglehetősen kiszámítható – szinte percre pontosan tudjuk, hogy mikor,
milyen fordulatra számíthatunk, és hogy annak kb. mi lesz a következménye. A
Szív dallamai és a Séta a Holdon forgatókönyvírója Pamela Gray azonban ügyes writer,
így alapvetően a film ezen tulajdonsága kevésbé zavaró. Ráadásul a remekül
összeválogatott színészgárda kárpótol az esetleges hibákért. A két kiválóan
teljesítő főszereplő mellett Melissa Leo, Minnie Driver és a fogatlan, alkesz, drogos
picsaként néhány rövidke szcéna erejéig feltűnő Juliette Lewis mind-mind
hozzátesznek a produkcióhoz.
…és hát kiszámíthatóság ide,
célzott érzelmi ráhatás oda, azért a film végén biztosan könnybe lábad majd a
szemünk. Még ha aztán kicsit szégyenkezünk is amiatt, hogy naiv módon ismét
hagytuk magunkat „csőbe húzni”…
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése