A Coen-tesók bűnügyi fekete-komédiája
kétségkívül a legbizarrabb és a legminőségibb trip a műfajon belül. Szemtelenül
ironikus, a velejéig szatirikus mű, mely remekül ábrázolja és kritizálja az
északon élő amerikaiak – és összességében az Usa – felszínes
gondolkodásmódját, kicsinyességét és megrögzöttségét. Mindezt pedig úgy teszi, hogy
nem ítélkezik, nem tipizál, vagyis: kerüli a demagógiát és az előítéletességet.
Coenék karikatúrája vicces és
humoros, de egyúttal félelmetes és visszataszító is. Jerry Lundegaard karaktere
– aki a nevét a csípős nyelvű Bob Lundegaard, minneapolisi mozi kritikus után
kapta – az amerikai nyárspolgár tipikus megtestesítője, annak minden
fóbiájával, rejtett agressziójával, tenyérbemászó magatartásával és kedélyeskedő
sekélyességével együtt. (William H. Macy nem véletlenül rágta oly sokáig
a rendező páros fülét, hogy márpedig neki kell eljátszania a szerepet… A
színész élete egyik legemlékezetesebb alakításával hálálta meg a bizalmat: ő
maga Jerry Lundegaard, ehhez nem is férhet kétség…)
Jerry, a pénzügyi pácba került
autókereskedő felesége elrablásával – helyesebben: elraboltatásával - próbálná
rendezni zűrös financiális ügyeit. Az após gazdag fösvény, a kizsarolt
váltságdíj nem okozhat gondot az öregnek! „Hősünk” felbérel hát két
érzelemnélküli tahót, hogy intézzék el az ügyet. A tervbe azonban egy kis hiba
csúszik, mely tragédiák hosszú láncolatát indítja el…
A történet tulajdonképpen
egyszerű, a hangsúly elsősorban az abszurd szituációkon és karaktereken, az
észak-amerikai tél fagyos hangulatán, és a színészi munkán van. Frances
McDormand Oscar-díjas alakítása parádés, Peter Stormare rezignált, eszköztelen
játéka nemkülönben. De Buscemi mitugrász figurája is emlékezetes, nem beszélve
a kiváló párbeszédekről és dialógokról.
Joel és Ethan Coen mesterműve
szórakoztató és lebilincselő alkotás, azon túl, hogy nyers szociográfiaként is
megállja a helyét.
Alapmű, igazi kis gyöngyszem!
TUDTAD, HOGY?
-
William H. Macy szinte könyörgött Jerry
Lundegaard szerepéért a Coen-tesóknak. Macy úgy gondolta, hogy csak és
kizárólag ő lehet Jerry, más alternatíva nincs. Ezt bizonyítandó New Yorki-ig
repült Coenék után, és viccesen megfenyegette őket: „Ez az én kibaszott
szerepem, ha nem kapom meg, lelövöm a kutyátokat!”.
-
Carl Showalter karakterét tudatosan Steve
Buscemi-re írták!
-
Az ominózus faaprító jelenpillanatban a
Fargo-Moorhead Visitors Center-ben tekinthető meg. Amennyiben arra kíváncsi
valaki…
-
A forgatás során az utóbbi 100 év egyik
legkeményebb telével kellett megküzdenie a stábnak. Épp ezért számos jelenetet
Minnesota-ban, North Dakota-ban és Kanadában vettek fel.
-
Peter Stormare korábban kénytelen volt
elutasítani a Coen-tesókat, amikor azok szerepet ajánlottak neki A halál
keresztútján c. művükben. Ezért is örült rettentően az újbóli felkérésnek.
-
Stormare figurájának mindösszesen 18 sornyi
szövege van a filmben, szemben Buscemi 150 sorával. Hiába, a jó bűnöző nem
pofázik!
-
Bár Frances McDormand karaktere a film központi
figurája, a színésznőt csupán bő fél órán át láthatjuk a Fargo-ban.
-
Ha a vulgáris szóhasználatot vesszük alapul, úgy
is igen jól teljesít a film. Természetesen Buscemi, az az Showalter viszi a
prímet, ugyanis közel 60-szor hangzik el a szájából a „fuck” szócska.
-
Az MGM Television Billy Bob Thornton
főszereplésével 2014-ben bűnügyi sorozatot indított útjára Fargo címmel, mely
hangulatában és atmoszférájában sok szállal kapcsolódik az 1996-os mozifilmhez.
(A mini-sorozat időközben már egy-két Emmy-díjat is begyűjtött!!!)
100%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése