2014. szeptember 15., hétfő

Funny games - Furcsa játék


"Kifejezetten az ERŐSZAK témájáról szólva: a probléma nem az, hogyan mutatom meg az erőszakot, hanem az, hogyan mutatom meg a nézőnek a saját helyzetét az erőszak és annak ábrázolása viszonyában." (Michael Haneke)


Michael Haneke korunk egyik legöntörvényűbb rendezője. Az osztrák direktort nem érdeklik a különböző divathullámok és zsánerek, ő olyan crossover mozikat készít, melyeket minden esetben a művészi önkifejezésnek rendel alá.
1997-es Furcsa játék c. terror mozijában (nálunk csak 2002 őszén került bemutatásra!) a pszicho-thriller zsánerből csinál hülyét oly módon, hogy azért mindnyájunk számára garantált a rettegés.
A film nyitójelenete egy banális, idilli képpel indul: látunk egy boldog családot kérdezz-feleleket játszani az autóban; Apu, Anyu és a gyerek épp a hétvégi nyaraló felé tartanak… önfeledtség, világbéke, harmónia és összhang. Majd jön Mike Patton eszeveszett trash-metálja, berobban a b-filmekre jellemző villódzó felirat („Funny games”), és máris eloszlik minden kétely: nem egy bárgyú családi moziról lesz itt szó!
  

…a family tehát megérkezik az üdülőtelepre, Anyuka rántottát készít, miközben a srácok – Apuka és a kölök – a vitorlást basztatják a közeli tavon. Aztán feltűnik a két tenisz short-os fazon, kérnek kölcsönbe pár darab tojást (!) és elszabadul a pokol…
…a szenvedést, a kínt és a keservet Haneke nem mutatja meg, hanem már azok következményeivel szembesíti a nézőt! Abszurdba hajló jeleneteket koreografál az olyan elképesztően erőszakos történésekből, melyekből minden más filmes egyértelműen agresszív, véres jelenetsort komponálna.
Haneke nem horror-t, még csak nem is thriller-t szándékozott forgatni! A német rendező a saját félelmeink elé tart görbe tükröt, megmutatja, hogy a biztosnak, biztonságosnak vélt életünk milyen gyorsan hullhat darabjaira, s hogy milyen vékony kötélen táncolunk.


Haneke maró gúnnyal teli társadalomkritikát fogalmaz meg, a két „gonosztevőt” furcsa koordinátori szerepbe helyezi, alternatív történetvezetési variációkat kínál, megeleveníti a reality show-k embertelen, rideg világát. …és mindezt rettentően tárgyilagosan és rezignáltan teszi… 1997-ben!!!
…a két kulcsfigura ámokfutása céltalan (öncélú), unalomból fakadó „furcsa” (?) játék. A gyilkosság pedig móka és kacagás, már-már börleszkbe hajló esemény, szánalmas és mint olyan, rendkívül jelentéktelen.
Provokatív, erős, hatásos mozi a Furcsa játék, csak haladóknak!

95%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése