Amennyiben kíváncsi vagy Harry
Potter, alias Daniel Radcliffe művészetének felnőtté válására, valamint: ha
érdekel az irodalom, és leküzdhetetlen vágyat érzel arra, hogy bepillants Allen
Ginsberg még kiforratlan, korai univerzumába, akkor az Öld meg kedveseid a te
filmed!
Ginsberg a beat-nemzedék irodalmi vezéralakja, Üvöltés c. verse és vele Howl and other poems c. kötete az egyik legnagyobb hatású mű a modern amerikai lírában.
A Kill your darlings a költő
zsenge, ifjúkori, útkeresős énjét tárja elénk.
Ginsberg a Columbia Egyetemen ismerkedik
meg Lucien Carral. A dekadens, karizmatikus Lu óriási hatást gyakorol ’Ginsy-re’,
aki ekkor engedi kibontakozni az odáig látens homoszexualitását, ekkor kerül
közelebbi ismeretségbe az alkohollal és egyéb tudatmódosító szerekkel, továbbá
ez idő tájt barátkozik össze olyan későbbi író nagyságokkal is, mint Jack
Kerouac, vagy Wiliam S. Burroughs.
A film megkapó látlelet,
hatásos korkép, ugyanakkor nyilván azok számára lesz érdekes csupán, akik valóban érdeklődnek az irodalom és a ’40-es évek amerikai kultúrforradalma
iránt. A többiek meg látnak majd néhány forrongó egyetemista srácot vedelni,
rímet faragni, betépni és szexelni - egymással…
Az Öld meg kedveseid „díszletei”
kiválóak, de az első filmes rendező, John Krokidas nem tudta igazi tartalommal
megtölteni az alkotást és nem tudta megfelelően használni/felhasználni a rendelkezésére
bocsátott eszközöket/eszköztárat, így a film nem képes igazán közel férkőzni hozzánk.
A Ginsbergre olyannyira jellemző katartikus
hatás elmarad, viszont az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy
élményszámba megy Radcliffe-et végre egy kihívásokkal teli, felnőtt szerepben
látni, és hogy Dane DeHaan minden kétséget kizáróan az új DiCaprio! A Kill your
darlings mutat is némi párhuzamot Leo Teljes napfogyatkozás c. korai filmjével,
mely szintén költő óriásokról szól (Rimbaud és Verlaine viharos kapcsolatát
mutatja be) igen kendőzetlenül és megbotránkoztató módon. Az Öld meg kedveseid
azért nem merészkedik olyan messzire, mint a ’95-ös Total eclipse, de DeHaan
játéka hasonlóan felkavaró, ’heves’ és energikus, mint az ifjú DiCapriójé.
A két főszereplőn kívül
kiemelendő még Ben Foster visszafogott, pszichotikus alakítása (ő játssza az
ópium-függő Burroughs-t, aki a későbbiekben aztán olyan fontos művek szerzője
lett, mint a Meztelen ebéd és A narkós), illetve Michael C. Hall szuggesztív jelenléte.
A Kill your darlings minden
hibájával és negatívumával együtt, érzékletesen mutatja be „az új látomás”
mozgalom kibontakozását és vezéralakjainak ifjúkori ténykedését, ezen felül
pedig szépen felmondja a leckét a beat-korszakból; még akkor is, ha a
zsánerközhelyek és a sztereotip megközelítés burjánzanak: a szerepek annak
rendje és módja szerint le vannak osztva, nincs igazi meglepetés, nincsenek átütő
drogtripek, sem pedig esztelen polgárpukkasztás és autentikus ’nemtörődöm-feeling’.
Ezeket hiányoljuk, egyébként köszönjük az élményt!
65%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése