2014. szeptember 11., csütörtök

Godzilla


Hiába erőlködnek az amerikaiak, valahogy sosem sikerül összehozni egy valamirevaló Godzilla-filmet. A brit Gareth Edwards-ban azért volt némi bizodalmunk, ugyanis a rendező – bár még igen fiatalka – letett már az asztalra egy-két egészen helyénvaló és stílusos munkát (Monsters; A tökéletes katasztrófa). 


…az, hogy a 2014-es Godzilla viszont mégsem lett jó mozi, nem csak és kizárólag Edwards hibája.
A forgatókönyv gyenge lábakon áll, a karakterek ennél sablonosabbak tán már nem is lehetnének (a kedvencünk Ken Watanabe, aki már-már parodisztikus szintre emeli a távolba révedő, kétségbeesett tekintetet), a tudományos magyarázat meg egy botrányosan nagy faszság.  Itt kérem minden a szemfényvesztésre, a látványra van kihegyezve: hogyan picsázza ki Frisco-ból Godzilla a két pályatársat (Gojira ezúttal egy repkedő entitással és egy birodalmi lépegető-szerű teremtménnyel kerül összetűzésbe)… A többi csak felesleges közjáték. A gond azonban az, hogy az intermezzo túlságosan bő lére lett eresztve, illetve hogy Edwards megfeledkezett a jellemrajzokról. Aaron Taylor-Johnson csak futkározik fel-alá (mennyivel jobban szeretjük Kick-ass-ként a csókát...), a feleségét alakító Elizabeth Olsen pedig szűköl, mintha muszáj volna… Láttuk ezt a felállást már 18 éve, jóval meggyőzőbben a Függetlenség napjában…


…és akkor jönnek a szörnyek…
A leglélegzetelállítóbb szcéna egyértelműen a Golden Gate hídon játszódó buszos jelenet, illetve a navy osztag „berepülése” a szétaprított San Francisco-ba. A monstrumok egymással való hadakozása viszont olyan, mintha valami bazi nagy terepasztalon történne. Ráadásul teljesen tétnélküli a csihi-puhi, tekintve, hogy a főhősökkel nem nagyon tudunk azonosulni, a lények meg csak öljék egymást, ki a toszt érdekel…


Az operatőri munka kiváló, a látvány úgyszintén (bár ez már manapság azt hiszem elvárható, egy 160 millió dollárból készült blockbustertől…), de mindez édes kevés…
…egyszer nézős, ál-katasztrófafilm a 2014-es Godzilla, papírmasé karakterekkel, agyatlan – de legalább esztétikus – „zúzással”. …és ott van még mindennek tetejébe a jócskán túlnyújtott játékidő, és a lassú cselekményszövés is…
Mr. Edwards! Grow your balls back! 

55%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése