Greengrass szerint ez egy új korszak kezdete a franchise-ban, ettől függetlenül a Jason Bourne sokkal inkább tűnik egy Bourne-medleynek – azaz „slágergyűjteménynek”
-, mint zsír új passzusnak a Robert
Ludlum által felépített Bourne-univerzumban.
Apropó Ludlum! Ez az első olyan Bourne-mozi,
amelynek szkriptje nem az amerikai sikerszerző valamely Bourne-regényén alapszik. Ráadásul ezúttal a zseniális writer, Tony Gilroy sem vett részt a produkció létrejöttében. Hiányzik
tehát „a tapasztalt író”, aki gatyába rázhatta volna, vagy legalábbis
felhúzhatta volna a sztorit minőségben az eddigi három rész kiegyensúlyozottan
magas színvonalához.
Félre értés ne essék, a Jason Bourne kifejezetten szórakoztató
mozi, csak hogy új információt nem igen kapunk a korábbi epizódokhoz képest. Bourne ismét nagyon szaporázza,
mindenféle pályaudvarokon grasszál fel-alá, miközben ultra veszélyes csávók
loholnak a nyomában, akiket aztán hősünk játszi könnyedséggel hatástalanít valami
félreeső közben, kietlen háztetőn, vagy üres lépcsőházban.
De minden szőrszálhasogatásunk
dacára, Greengrass mégiscsak megcsinálta!
Hisz a Jason Bourne tulajdonképpen közel
ugyanolyan lendületes és tempós, mint a korábbi darabok. „Közel ugyanolyan”, mert ahogy Matt
Damon sem az a piros pozsgás fiatalember már, mint a 14 évvel ezelőtti első
epizódban, úgy magán a szérián - a „Bourne-hagyatékon” - is picit érezni a
2002 óta eltelt időt.
Számos Bourne-epigon ütötte fel a fejét az elmúlt bő 10 esztendőben.
Akadtak egészen elfogadható replikák, jó közepesek és totálisan
elfogadhatatlanok is. Ugyanakkor az „eredetitől” többet várnánk, mint hogy
szimplán felmondja a leckét.
Természetesen Bourne-filmet Paul Greengrassnál jobban senki nem tud csinálni – erre kiváló
példa a kis kikacsintásként is felfogható The
Bourne Legacy, amely ugyan rendben volt, Greengrass távollétében a hamisítatlan Greengrass-féle stíl mégis hiányzott belőle.
A Jason Bourne esetében minden adott volt, hogy egy friss, pörgős Bourne-kaland szülessen, a direktor
azonban elodázta a lehetőséget. Persze az athéni
– amúgy Tenerifén forgatott –
elképesztően dinamikus és látványos üldözéses jelenet mindjárt a film első
felvonásában tanítanivaló, s a Las Vegas-i
autótöréses szcéna is iszonyúan profi és pazar – a pár perces jelenet majd 5
héten (!!!) át tartó felvétele során közel 170 (!!!) verdát tett totálisan
gallyra a stáb! Greengrass
aprólékossága, precizitása és profizmusa tehát így is meglátszik minden egyes
képkockán!
Ha új kezdet, annak végül is okés
ez az új rész – ki is voltunk már éhezve rá, mi, rajongók -, de eztán valami
egészen rendhagyót kell majd villantani, hogy a sorozat újra a régi fényében
tündököljön.
Természetesen várjuk a
folytatást, addig meg beérjük ezzel a korrekt, kissé rutinszerű felvezetővel!
Best of Bourne.
70%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése