2017. augusztus 30., szerda

It Comes at Night


Hónapok óta arról beszél a filmvilág, hogy Trey Edward Shultsnak, a pillanatok alatt kultikussá vált Krisha rendezőjének fogjuk "megköszönni" 2017 legparább horror moziját, az It comes at night-ot. Ezen feltételezésre nagyban ráerősítettek a sztoriról szépen, lassan, egyre több infót csepegtető trailerek, és a belőlük áradó mérhetetlen feszültség.  


Az USA-ban június elején bemutatott legfrissebb horror szenzáció azonban közel sem az, aminek az előzetesek alapján mutatta magát. Az A24 égisze alatt elkészült mozi követi a stúdió független filmes mezsgyéjét, s épp úgy, ahogy a korábbi nagy durranás, a The Witch, Shults filmje sem a horror elődök által kitaposott úton halad. 


Keménykötésű, szikár képekkel operáló, közel eseménytelen – de épp eseménytelenségével feszültséget generáló -, lassú folyású pszicho-horror az It comes at night. Aki olyasféle popcorn horrort vár, mint a tavaly nyár végén bemutatott Vaksötét, az bizony csalódni fog. 


Shults mélyre megy – bár talán kutakodhatott volna még lentebb -, s az embert, az emberi pszichét, az ismeretlentől való eszelős félelmet állítja filmje középpontjába - s az ez utóbbihoz köthető, az elmén egyre jobban elhatalmasodó paranoiát. 


Az It comes at night főszereplői gázmaszkban, lőfegyverekkel felszerelve cirkálnak a messzi, távoli, helyrajzilag beazonosíthatatlan vadonban, s minden neszre, zajra összerezzennek és visszavonulást fújnak. Valami megmagyarázhatatlan történt odakint korábban. Feltehetően egy halálos betegség, valamiféle pestis-szerű járvány tizedelte meg az emberiséget. A családját istápoló apa – Joel Edgerton hibátlan alakításában – pedig nem törekszik másra, csak a túlélésre, s hogy feleségét és 17 éves fiát biztonságban tudja.


Shults egészen remekül aknázza ki a posztapokaliptikus alaphelyzet adta lehetőségeket. Ebben a szituban aztán tényleg benne van a horror! A feszültség pedig a történet előrehaladtával csak nőttön nő.
A nem túl beszédes, mégis igen sokat mondó karakterek, s a sztori hátterében határozottan meghúzódó dráma és az ehhez kapcsolódó lelki folyamatok pórias ábrázolása komplex élménnyé duzzasztják az alkotást, nem beszélve a misztikus, már-már sci-fibe hajló hatásoktól, és váratlan jelenetektől. 


Az It comes at night azonban mégsem a horrorisztikus jellegével hat – azon összetevői a cselekményt figyelembe véve eleve elenyészőek, és a zsánerhez szokott „profikat” nem is fogják igazán földbe döngölni -, hanem a titokzatos, kiszámíthatatlan atmoszférájával, Edgerton, és Christopher Abbott emlékezetes párharcával és összenézéseivel, Kelvin Harrison Jr. szenzitív alakításával, és a filmvégi, sokkoló, tragikus fináléval. 

80%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése