2017. augusztus 15., kedd

Páncélba zárt szellem - Ghost in the Shell


A Ghost in the shell olyasféle „kult”, aminek a filmes adaptációjához mindenképp értő kezek szükségeltetnek. Nem lehet ezt kérem csak úgy tessék-lássék összecsapni. Egyrészt, a sztori – mint minden manga alapvetés – eredendően igen mély tartalommal bír, másrészt, ha a rajongók megszagolják, hogy kókler kezébe kerül egy ilyen nemes cucc, akkor ott bizony garantált a bukás. A fanok ugyanis vannak annyira elszántak, hogy vállvetve protestáljanak egy félresikerült interpretáció ellen.


Szerencsére Rupert Sanders tisztában volt a projekt veszélyeivel, és igyekezett kellő alázattal viseltetni a Ghost in the shell zárt, cyberpunk univerzuma iránt. Noha a fiaskó lehetősége is erősen benne volt az ügyben, hisz a még kissé zöldfülűnek számító rendező egyetlen egész estés mozija, a Hófehér és a vadász volt még 2012-ben, ami – valljuk be - nem épp egy veretes filmalkotás.


Sanders elszántsága, valamint az alap manga, illetve a ’95-ös kultanime iránti rajongása azonban átüt a Palackba zárt szellem képkockáin.  Sikerült elcsípni az animációs japán mozi egyedülálló atmoszféráját, s ez mindenképp dicséretet érdemel! 


És oké, a Hófehér és a vadász nem a kedvencünk, de már ott látható és tapasztalható volt, hogy Sanders nagyon ért a vizualitáshoz. Ezen képességét ebben a projektben pedig maximálisan kiaknázhatta és kamatoztathatta! 


Hiányérzet azért részünkről picit maradt: a „szellemet” nem nagyon találtuk a sztoriban, vagy csak el-elvétve. Sokkal erősebb karakterdrámát vázolhatott volna a direktor - minden adott volt hozzá. 


A film anyagilag óriásit bukott - a tengerentúlon, és világszerte egyaránt.
A kritikusok zöme véleményünk szerint túl szigorúan bánt el Sanders jóhiszemű hommage-ével, de hát ilyen a pop biznisz. És ha valaki ilyen kényes alapanyaghoz nyúl, számolnia kell minden egyes következménnyel.
Pedig nincs ezzel az adaptációval akkora probléma! Mi egészen jól szórakoztunk!

70%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése