1980-at írunk, a helyszín
Spanyolország déli része - valahol a lápvidéken járunk.
Az isten háta mögötti településre
két madridi nyomozót vezényelnek, hogy derítsék fel két tizenéves testvérlány
eltűnésének körülményeit. Az ügy végül drámai fordulatot vesz, miután egy
környékbeli kanálisban két férfi rátalál a lányok megerőszakolt, megcsonkított
holttestére.
Úgy tűnik, sorozatgyilkos szedi
áldozatait…
Muszáj kiemelnünk a kontextust,
vagyis a történelmi hátteret. Ekkoriban ugyanis – a ’80-as évekről beszélünk
ugye - Spanyolország nagy változások elé nézett. Maga mögött hagyta a Franco-érát, de még nem került olyan
távol tőle, hogy minden egyes sallangjától és utózöngéjétől megszabadulhasson.
Tüntetések, sztrájkok… mindezt
érintőlegesen ugyan, de meg is jeleníti a film: a politikai vonal valamilyen
formában végig ott húzódik a háttérben.
Ettől függetlenül ugye ez
mégiscsak egy krimi, s a hangsúly a nyomozáson és a bűnügy felderítésén van.
Mivel az Andalúz lápvidék és Louisiana mocsaras deltája között vonható némi párhuzam, illetőleg
a hangulat – a szikár szótlan narratíva -, valamint a sztori titokzatossága is
nagyban hasonlít Matthew McConaughey-ék
tavalyi zseniális True Detective-jéhez,
ezért a kritikusok nagy része ezt az ’egyezést’ emeli ki a filmmel
kapcsolatban.
Pedig Alberto Rodríguez Mocsárvidékének forgatása a Pizzolato-sorozat előtt kezdődött, s jóval többről van itt szó
kérem, mint holmi True Detective – utánérzésről.
A La isla minima minimalista eszközökkel operál, gyönyörűen
fényképezett (a madártávlatból fotografált táj olyan, akár egy bizarr,
absztrakt festmény), feszült, izgalmas krimi, amelyre tuti, hogy napokkal a
megtekintése után is emlékezni fogsz.
Pesszimista mozi ez, hiszen hiába
történik meg a „feloldás” a film végén, Rodríguez nyilvánvalóvá
teszi, hogy semmi sem csak ’fekete’ és ’fehér’, nincsenek csak ’jók’ és csak ’rosszak’.
Az élet ennél sokkal bonyolultabb…
A Mocsárvidék az újkori európai
filmművészet egyik ékköve.
Remekbe szabott, elegáns, de
végtelenül kegyetlen alkotás, amely épp szótlanságával és szűkszavúságával válik igen-igen beszédessé.
A zsáner kedvelőinek kötelező
darab!
90%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése