2015. július 16., csütörtök

TOP 25 thriller 2000-től napjainkig



25. A kísérlet (2001.)


A híres Stanford-i börtönkísérlet történetét feldolgozó német thriller Moritz Bleibtreu főszereplésével az egyik legerősebb európai alkotás a műfajon belül. Ha ízekre szednénk, azért találnánk benne egy-két logikai bakit, s picit a karakterek is egydimenziósak, ugyanakkor az atmoszféra bivaly erős, a tempó meg lehengerlő! „Meglepő módon” a 2010-es amerikai remake Forest Whitakerrel és Adrien Brody-val már korántsem sikerült olyan frankón, mint az eredeti…

24. Alvilági játékok (2006.)


…amikor Josh Hartnett még a csúcson volt… a Lucky Number Slevin Guy Ritchie alkotásainak hangulatát idézi, de Paul McGuian olyan kellemes, stílusos és elegáns thriller-adalékokkal fűszerezte művét, melyek egy minden ízében egyedi és különleges esszenciát eredményeztek. Ármánykodás, gengszterháború, senki sem az, akinek látszik… Szeretjük!

23. Az árva (2009.)


…bár Jaume-Collet Serra (Éjszakai hajsza; Non-stop) nem a veretes, míves alkotásairól híres, de 2009 egyik legerősebb pszicho-terrorját tutira neki köszönheti a nagyérdemű. A rendezőnek gyakrabban kellene kirándulást tennie a horror-thriller műfajában, mivel az Orphan egy valóban emlékezetes, ütős kis darab. A megjelenéskor a kritikák ugyan nem ölelték egyöntetűen a keblükre a filmet, azóta azonban egész szép kis rajongótábort gyűjtött magának Az árva – teljesen megérdemelten. 

22. Azonosság (2003.)


James Mangold Agatha Christie szellemében fogant krimi-thrillere egy rendkívül csavaros forgatókönyvvel felvértezett, vérbeli bűnügyi történet. Több szálon futó, titokzatos, misztikus mozi, amelynek végkifejlettét tuti, hogy még a legádázabb, leggyakorlottabb krimi-rajongó sem fogja megfejteni. Csillagos ötös szkript! 

21. Cukorfalat (2005.)


Merész témaválasztás, merész kivitelezés, merész képek és merész történetvezetés. A Hard candy sokkoló kamaradarab az interneten ténykedő pedók és aberráltak világáról. David Slade (Hannibal; Alkonyat – Napfogyatkozás) mozija nem ítélkezik és nem is bocsátkozik demagóg vitába a témával kapcsolatban. Ellenben rendkívül hatásos és igazán „tökön rugdalós” mozi - ha érted mire gondolok. Jó kis torture thriller, az akkor még szárnyait bontogató, kiváló Ellen Page-el és a visszafogottan, intelligensen "színészkedő" Patrick Wilsonnal.

20. A belső ember (2006.)


Inkább akciófilmként emlegetik, Spike Lee-nek azonban az olyan kiváló heist-thrillerek ’feszült-játékos’ atmoszféráját sikerült újraértelmeznie az Inside man-el, mint az Italian job, A nagy balhé, vagy példának okáért A nagy balfogás. Izgalmas, kiszámíthatatlan ’rabló-pandúr’ mozi.

19. Match point (2005.)


Woody Allen sokakat meglepett 2005-ös crossover mozijával - egészen odáig nem készített még hasonlóan zavarba ejtő „bűnfilmet”. Ugyan nem vegytiszta thriller a Match point, de a kezdeti, Woody-ra jellemző társadalomkritikus és romantikus-drámai zsánerkavalkád hamar átvált „gonoszba”. Hirtelen egy elképesztően mocskos és ’kényelmetlen’ thriller kellős közepén találja magát a néző. A Match point kegyetlenül, rezzenéstelen arccal facsarja ki a lelket…

18. I saw the devil (2010.)


A dél-koreai filmipar egyik közkedvelt témaköre, a „bosszú” a mozgatórugója Kim Jee-Woon ultra kemény thrillerének. A 2011-es Sundance-en debütált I saw the devil-t gyakorló thriller-fogyasztóknak ajánljuk. Nem egy könnyű menet, annyi szent! 

17. A gépész (2004.)


Brad Anderson (A 9. szalag; Transz-Szibéria) inszomniás víziója nem csak és kizárólag a csont soványra fogyott Christian Bale miatt érdekes. A The machinist spanyol koprodukcióban készült, s ezen ’tulajdonságának’ köszönhetően – szerencsére – teljes mértékben nélkülözi az amerikai ’hagyományokat’. Anderson rémálomszerű mozija kifejezetten egyedi, hátborzongató atmoszférával bír. 

16. Viharsziget (2010.)


Dennis Lehane neve szinte garancia a minőségi thrillerre. Szerintünk nem a Viharsziget a legjobb Lehan-adaptáció, és még csak nem is a legfrankóbb Scorsese- DiCaprio együttműködés - ettől még persze kiváló film! Gonoszkodhatnánk, hogy egy Martin Scorsese szintű direktornak egy ilyen jellegű mozi szimpla ujjgyakorlat, de Isten ments, hogy magunkra haragítsuk a rajongókat! A Viharsziget a klasszikus thriller hagyományokat követve válik a zsáner 21. századi - szintén - klasszikus darabjává! 
 
15. A 13-as (2005.)


Géla Babluani francia alkotása valódi kis remekmű! Nagyon minimál, nagyon szűkszavú - ellenben hatalmasat „szól”. Babluani 2010-ben elkészítette A 13-as remake-jét Sam Riley-vel, Jason Stathammel és Mickey Rourke-al a főszerepben, de a hangulatteremtésről 5 évvel később az eredeti mű elkészítése után már megfeledkezett a direktor. Mindenképp a 2005-ös verziót ajánljuk, amennyiben egy jó kis noir-os, fekete-fehér „nyomasztásra” vágysz! 

14. Titokzatos folyó (2003.)


Nagyszerű szereposztás, nagyszerű történet, és egy ereje teljében lévő rendező, Clint Eastwood. A második kedvenc Lehane-adaptációnk a ’90-es évek legjobb krimi-thrillereinek hangulatát hozza a legminőségibb szinteken! 

13. Zodiákus (2007.)


Sokan nem tudtak igazán mit kezdeni Fincher 2007-es sorozatgyilkosos thrillerével. Nehéz dolga volt a rendezőnek, hiszen mindenki a Hetedik meghökkentő fordulatait várta tőle, ő azonban egy lassú tempójú, málházós, epikus filmmel rukkolt elő. Mi imádjuk a Zodiac-ot, mert a hangulat magával ragadó, ráadásul Fincher bebizonyította, hogy nem a lezárástól és a kötelező csavartól lesz egy thriller igazán emlékezetes. Ja, és mindemellett egy eszméletlenül erős kordokumentum is a Zodiákus. Mestermunka a javából! 

12. Blue ruin (2013.)


Kedvenc FIPRESCI-díjas bosszúfilmünk: véres, észveszejtő, ádáz ámokfutás. Szikár neo-western. Jeremy Saulnier for president! 

11. A tégla (2006.)


Bár a sznobok és az elitisták a 2002-es eredetire, a hongkongi Szigorúan piszkos ügyekre esküsznek, szerintünk Scorsese remakeje is van legalább olyan jó, mint az „oridzsinál”. Sőt, a queens-i mozimágus valamelyest fogyaszthatóbbá és áttekinthetőbbé tette a sztorit, ami egyértelműen a történet javára vált. Nyilván nem ez a legfaszább Scorsese-mozi, de A tégla egy frankón összerakott, kemény, odabaszós, kompromisszummentes thriller. És akkor a sztárparádéról még nem is beszéltünk…

10. Elcserélt életek (2008.)


A megtörtént eseményeket feldolgozó, drámai színezetű Eastwood-thriller az egyik legmegdöbbentőbb, legsokkolóbb alkotás volt 2008-ban. Izgalmas, tragikus, fájdalmas, éjsötét sztori ez, mely napokkal a megtekintése után sem hagy nyugodni. Angelina Jolie élete egyik legkitűnőbb alakítását nyújtja a filmben…

9. Nem vénnek való vidék (2007.)


…bár Cormac McCarthy aztán végül mégis inkább megmaradt az irodalomnak, és nem menetelt tovább olyan diadalittasan Hollywoodban, a Coen-testvérek 2007-es, 4 Oscar-t begyűjtött alkotása azért remek „kis” írói antré volt az álomgyárba… Íme a modern-western: sokkal mocskosabb és ’dörtibb’, mint az old-school, és sokkal eszementebb fazonokat és szitukat vonultat fel, mint anno a John Wayne-filmek. Chigurh elcseszett figuráját – frizuráját (?) - sosem feledjük…

8. Hideg nyomon (2007.)


…és íme a kedvenc Lehane-mozink. Ben Affleck elképesztő érzékenységgel és finomsággal nyúlt ehhez a sokrétű, sokoldalú alapanyaghoz. Affleck rendezői bemutatkozása több, mint reményt- és bizakodást keltő. A Hideg nyomon az elmúlt pár év egyik legsokatmondóbb krimi-thrillere. Elgondolkodtató, komplex, nem utolsó sorban pedig izgalmas, és feszültséggel teli. 

7. Holtodiglan (2014.)


Ismét Ben Affleck, de ezúttal a kamera másik oldalán, méghozzá maga a mester, David Fincher rendezésében. Nem igazán készült erősebb bűnügyi mozi tavaly, ráadásul olyan „gyönyörű” társadalomkritikát rejt magában Fincher alkotása, amely páratlan a maga nemében. Dark side of the american dream…

6. Éjjeli féreg (2014.)


Lényegre törő és arcbamászó thriller a média árnyoldaláról. A „műsort” Jake Gyllenhaal nagyszerű alakításában élvezhetjük, a szintén nagyszerű Dan Gilroy vezényletével.  Öveket bekapcsolni, véres sztori-vadászat indul!

5. Beszélnünk kell Kevinről! (2011.)


Ismét egy roppant mód „mélyen szántó” darab a listán, amely a drámai él ellenére határozott thriller vonásokat (is) mutat. Lynne Ramsay ’pszicho-filmje’ kemény trip, hisz ilyen naturálisan és kendőzetlenül még senki nem ábrázolta anya és gyermeke egymásnak feszülését – nem beszélve arról, hogy a filmvégi jól irányzott gyomros is igen ’emlékezetesre’ sikeredett. Egészen ördögi...

4. Fogságban (2013.)


Denis Villeneuve 153 perces, faltól falig tökéletes, feszültségtől duzzadó műve vitán felül 2013 – és egyben az utóbbi jó pár év egyik – legnyomasztóbb thrillere. Kimagaslóan jó színészi alakítások – Hugh Jackman, Jake Gyllenhaal, Paul Dano, Terrence Howard – és tömény izgalom. Kínkeserves, kényelmetlen tortúra a Fogságban, melynek lezárása az 1988-as holland remekművet, a Spoorloos-t idézi. 

3. Memento (2000.)


Christopher Nolan - szerintünk - egyetlen hibátlan remekműve. Titokzatos kirakós játék, melyben a kiváló Guy Pearce a kulcsfigura. Csavaros feladvány, rendhagyó szerkesztés, zseniális operatőri munka. Masterpiece!

2. Donnie Darko (2001.)


Hívhatjuk sci-finek, aposztrofálhatjuk létkérdéseket feszegető filozófiai műként, nevezhetjük látomásos thrillernek… Teljesen mindegy. A Donnie Darko a 2000-es évek egyik legfontosabb és legnagyobb hatású műve, hihetetlenül komplex, isteni vízió. Mese, valóság, mágikus realizmus – a legmerészebb indie film ever… Látni kell! Nem egyszer, többször! Aztán beszélni kell róla, kivesézni, elemezni, megvitatni!

      1. Oldboy (2003.)


Oh Dae-soo kálváriája maga a nagybetűs dráma, Chan-wook Park mesterműve pedig maga a nagybetűs thriller. Gyomorba vágó, felkavaró, rendkívüli, letaglózó - és még hasonlók… Ez az a film, ez az a ’téma’, amit sehol másutt nem vittek volna filmre ilyen rendhagyó módon, mint Dél-Koreában. A hatalmas, világraszóló siker után naná, hogy készült amerikai remake, amely naná, hogy csak gyenge másolata az eredetinek. „Aki nevet, azzal együtt nevet a világ, aki sír, az egyedül sír.”

+ Mocsárvidék (2014.)
A hazánkban csak néhány hete bemutatott spanyol krimi-thriller az év egyik legerősebb mozija eddig. „Kellemes”, lassú folyású nyomasztás, mégis érdekfeszítő, a hangulat pedig beszippant már úgy nagyjából az első 5 percben.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése