TOP 20 ROKONSZENVES GAZFICKÓ - a negatív karakterek bája

     20. Az ördög ügyvédje (1997.) – John Milton (Al Pacino)

Pacino akkora király, hogy magát az ellenpólus-mindenest, a sátánt is képes szimpatikussá varázsolni. John Milton az egyszemélyes meggyőző erő. Jó a dumája, sármos, ellenállhatatlan és lehengerlő.

     19. A Wall Street farkasa (2013.) – Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio)

Bocs, nem tudunk szofisztikáltabban fogalmazni, de Jordan Belfortnál ellenszenvesebb nagyképű faszfejet aligha hordott a hátán a Föld. És mégis: van az arroganciájában valami megkapó. Nyilván Margot Robbie tökéletes formái is hozzátesznek az élményhez, de szorítkozzunk a tényekre: Belfort visszataszító jelleme még az elfogyasztott kokain hegyek és az undorító hedonizmus ellenére is kifejezetten szimpatikus tud lenni. Az észveszejtően vicces jelenetekről, bemondásokról nem is beszélve. 

     18. Joker (2019.) – Joker (Joaquin Phoenix)

Inkább empátiát érzünk iránta, semmint rokonszenvet. De az, ahogy Todd Phillips, no és persze Joaquin Phoenix hozzá nyúlt a figurához, páratlan a maga nemében. Arthur Fleck eredendően jó, a körülmények teszik hidegvérű gyilkossá. 

     17. Titokzatos folyó (2003.) – Jimmy Markum (Sean Penn)

Jimmy a családját tűzön-vízen át óvó, védelmező kisvárosi gengszter. Sean Penn zseniális, szikár és kőkemény, mint mindig. És abszolút átérezhetőek a motivációi. Jól megírt karakter, szenzációsan eljátszva. 

     16. Veszélyes vizeken (1994.) – Wade (Kevin Bacon)

A Kevin Bacon által zseniálisan megformált gonosztevő kedveli a Jane’s Addiction-t, s ez már önmagában elég ahhoz, hogy az ember szimpátiát kezdjen el táplálni iránta. És hát valljuk be töredelmesen, Roarke helyében gondolkodás nélkül mi is Wade kenuját választottuk volna. 

     15. Harcosok klubja (1999.) – Tyler Durden (Brad Pitt)

„Olyan akartam lenni, mint Tyler!”. Naná, hisz Brad Pitt hasfala azóta is hivatkozási alap, a lehengerlő magabiztossága nem különben! Íme a filmtörténet egyik legszimpibb, legvonzóbb madafakája. Tyler Durden a tökéletes rossz fiú karakter!

     14. Tőzsdecápák (1987.) – Gordon Gekko (Michael Douglas)

Gordon Gekko az egyik legarrogánsabb antagonista a filmtörténetben, Douglas azonban olyan zseniálisan körmönfontan kelti életre ezt a piszok gecit, hogy az ember akarva akaratlanul elkezd szimpatizálni vele. Michael Douglas Oscar-t érő alakítása – nem mellesleg…

     13. Jojo Nyuszi (2019.) – Adolf (Taika Waititi)

Adolf. Igen, AZ az Adolf. Aki Waititi filmjében, Waititi tolmácsolásában az egyik legjobb haverja a filmtörténet egyik legcukibb kisgyerekének. Oké, kurvára bizarr. De pont az ilyen bátor húzásai miatt kedveljük Waititi-t! 

     12. Halálos közellenség (2008.) – Jacques Mesrine (Vincent Cassel)

„Nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki.” – mondja Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika legádázabb gengsztere. S bár Mesrine vérbeli megátalkodott gazfickó volt, Vincent Cassell olyan meggyőzően interpretál, hogy lazán a keblünkre ölelnénk a fazont. Beidézhettünk volna egyéb nevezetes gengsztereket is, mondjuk a Scorsese-univerzumból, de Mesrine-nél rokonszenvesebb gyilkost aligha találnánk. Érted: rokonszenves. És gyilkos. Hűha…

     11. A bárányok hallgatnak (1991.) – Dr. Hannibal Lecter (Sir Anthony Hopkins)

Hannibal a kannibál. Intelligens, körmönfont, művelt – csak „kicsit” pszichopata. Egyszer ki akarta kérdezni egy népszámláló. A máját ette meg, jó nagy szemű babbal. Chiantit ivott hozzá. Viszont mégis csak van olyan jófej, hogy segít elkapni Clarice-nek a Buffalo Bill névre hallgató sorozatgyilkost.  

     10. Három óriásplakát Ebbing határában (2017.) – Dixon (Sam Rockwell)

Dixon oktondi, és rosszmájú, mint a szar, de a történet előrehaladtával egyre jobban kezdjük megérteni a karaktert – és egyre kevésbé haragszunk rá. Sőt, a záró képsorokra már kifejezetten megszeretjük a pasast. Hiába no, Sam Rockwell!

     09. Amadeus (1984.) – Antonio Salieri (F. Murray Abraham)

Hasonlóan érezhettek Michael Jordan csapattársai… A zseni az zseni, a „tehetséges” az egy másik kaszt. Salieri tehetségének esélye sem volt Mozart zsenialitásával szemben. Pedig ő maga sem volt piskóta. Mégis be kellett érnie egész életében a másodhegedűs szerepével. A szimpatikus pedig az, hogy ennek ellenére is áhítattal vegyes csodálattal bámulta Mozart kirobbanó zsenialitását. Még ha végtelenül irigy is volt rá. Milos Forman kultikus mozijának átlaga 8 Oscar, a 11 jelölésből. Mondanunk sem kell, F. Murray Abrahamnak is járt a díj. 

     08. Aranyélet (2015.) – Attila (Thuróczy Szabolcs)

Atti minden csetlése-botlása ellenére is szimpi kisstílű gazfickó, aki aztán az egyre szövevényesebb történések következményeképpen nagystílű „melókban” is kénytelen így-úgy-amúgy helyt állni. 

     07. A cég (1993.) – Avery Tolar (Gene Hackman)

Avery Tolar-t szimplán csak bedarálta a gépezet, azaz a cég, de mint az a történet során végül kiderül, a szíve a helyén van. Grisham regényei nagy népszerűségnek örvendtek a ’90-es évek Hollywoodjában, s noha nem A cég a legerősebb Grisham-adaptáció, kedveljük a filmet, a Hackman által szenzációsan életre keltett mellékkarakter pedig üde színfoltja a sztorinak. 

     06. Veszedelmes viszonyok (1988.) – Vicomte de Valmont (John Malkovich)

Kevesen tudják, hogy Stephen Frears kosztümös mozija volt az előképe a ’90-es évek végén nagy sikert aratott Kegyetlen játékok c. romantikus tini filmnek. A Ryan Phillippe, Sarah Michelle Gellar és Reese Witherspoon főszereplésével készült film tulajdonképpen modernkori parafrázisa a Veszedelmes viszonyoknak. Amelyben a romlott lelkü Vicomte – John Malkovich kegyetlenül erős alakításában – rontja meg, vezeti be a testiség rejtelmeibe a tapasztalatlan Uma Thurmant. Majd esik szerelembe a gyönyörű, erkölcsös Michelle Pfeiffer-el. S noha a Vicomte mindvégig a negatív figura szerepében tetszeleg, a film végén nemes tettre szánja el magát. 

     05. Közönséges bűnözök (1995.) – Dean Keaton (Gabriel Byrne)

A szomorú tekintetű Gabriel Byrne tökéletes a lírai alkatú értelmiségi bűnöző, Dean Keaton szerepében. A faszi egy nő, egy szerelem miatt áldozza be magát, ez már önmagában is szimpatikus, és rendkívül férfias lépés, de Keaton még akkor is baromira cool és stílusos tud maradni, amikor az alvilág urával, a titokzatos Kayser Soze-val néz farkas szemet.

     04. Holtpont (1991.) – Bodhi (Patrick Swayze)

Az ex-elnökök falkavezérét nem csupán a vagyonszerzési szándék vezérli. Magasabb eszmék is közrejátszanak bűnözői tevékenységének kiteljesedésében. Már eleve a Keanu Reeves által játszott Johnny Utah ügynök is rokonszenvezik a hosszú hajú szörf-fenoménnal, miért lenne ez másképp a néző esetében? Szerintünk ez Patrick Swayze egyik legparádésabb, legösszetettebb szerepe. 

     03. Fedőneve: Donnie Brasco (1997.) – Benjamin Ruggerio (Al Pacino)

Lefty-nél szimpatikusabb maffiózót keresve sem találnánk a gengsztertörténelemben. Al Pacino csapatnyi sóval ízesíti a pasta-t, olykor pedig, ha a meló és a lojalitás megkívánja, holttesteket fűrészel darabokra. Ne „felecsdel”.

     02. Szemtől szemben (1995.) – Neil McCauley (Robert DeNiro)

Michaell Mann rabló-pandúr mozija örök kedvenc, a DeNiro által megformált Neil McCauley pedig az intelligens, éles eszű bűnöző archetípusa. Hidegfejű, nyugodt fickó, a gengszterkedés számára nem más, mint kenyérkereset. Munkájában odaadó, úgy rabol bankot, mint az irodai dolgozó, aki napról napra precíz excel-kimutatást végez. Kontrasztként pedig: sokkal „normálisabb” személyiségnek hat, mint az őt üldöző, extrovertált, nagypofájú, mindenen és mindenkin átgázoló, arrogáns Hanna nyomozó. 

     01. Kapj el, ha tudsz! (2002.) – Frank Abagnale Jr. (Leonardo DiCaprio)

A legszimpatikusabb mind közül. A lelki sérült, de rendkívül ambiciózus Frank-et főként a megfelelési kényszer hajtja, ami mindnyájunkból képes együttérzést kiváltani a karakter iránt. DiCaprio pedig játszi könnyedséggel mutatja meg Abagnale személyiségének összes árnyalatát. Csatlakoztok?