2016. augusztus 10., szerda

Jane got a gun


Csoda, hogy a Jane got a gun végül elkészült, hiszen óriási jövés-menés volt a stábban már az előkészületek során...
Először is: Michael Fassbender csúnyán összerúgta a port a rendezőnővel Lynne Ramsay-vel (Beszélnünk kell Kevinről; Patkányfogó), így faképnél hagyta a projektet. Joel Edgerton eredetileg a gonosz bandavezér John Bishop szerepét játszotta volna, de Fassbender távozása után – jobb híján (?) - ő lett Dan Frost, a jófiú. Jött Jude Law, aki aztán tisztázatlan okok miatt szintén dobbantott, s végül Ewan McGregor érkezett a helyére. 


Ramsay a Fassbenderrel történt csörtéje után rossz szájízzel állt neki a forgatásnak és egy kis huzavona után ő is bedobta a törülközőt, mondván: túl szűkös az idő, nyugodtabb, ráérősebb menetrendet szeretne. Ráadásul „vitte magával” Darius Khondji-t a tapasztalt, zseniális Oscar-jelölt operatőrt is… 


A produkciót végül Gavin O’Connor rendező (Warrior – A végső menet; A zsaruk becsülete) mentette meg az enyészettől, s bár tisztességgel „levezényelte” a filmet, azért a háttérben zajló események érezhetően rányomták bélyegüket a projektre.
Pedig a Natalie Portman nevével fémjelzett „női western” nem olyan rossz, mint azt sokan állítják. Gyönyörű a fényképezés – a képi világ -, a történet drámai vonulata is egészen rendben van – Edgerton ebben remek partner Portman számára -, ellenben pont „a western” az, ami csorbát szenved. Nem elég mocskos, nem elég szikár, nincs meg benne az a kevélység, ami - példának okáért - Fassbender tavalyi Slow west-jében frankón ott volt. 


Hiába funkcionál klasszul Portman és Edgerton párosa, ha a sztori és a film csak részegységeiben működőképes. A folyamatos „flashbackek”, visszaemlékezések fontosak a történet építkezésének szempontjából, mégis szinte rendre rossz ütemben ékelődnek be a dramaturgiába, s széttördelik a cselekményt. Pedig az ötlet, hogy „szép lassan csepegtessük a néző számára az információt”, önmagában nem rossz…


A finálé izgalmas, véres és lőporszagú - lehet izgulni a két főszereplőért, s Jane diadaláért -, ugyanakkor a legeslegutolsó szcéna idillje egyáltalán nem passzol az addig látottakhoz. Gejl, művi képsorokkal búcsúzik a történet… Kár érte… 


O’Connor próbálta menteni a menthetőt, végső soron nem is vallott szégyent, a Jane got a gun - hatalmas bukását azonban még ő sem tudta megakadályozni… Hiába, ez a film bizony rossz csillagzat alatt született. Van ilyen…

60%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése