A young-adult disztópiák kora, nyugodt szívvel kijelenthetjük,
végérvényesen lejárt.
Az éhezők viadala totális érdektelenségbe és unalomba fulladt a
harmadik felvonás végére, A beavatott-széria
pedig a nem túl veretes nívójú első rész ellenére is inkább hanyatlást mutatott aztán – még csak szinten tartani sem tudta a hullámzó, de még épp elviselhető
színvonalat.
A Maze Runner üde kivétel volt az imént említett filmek közül.
De a pörgős, ritmusos, ötletes első részt végül itt sem tudták találékonyan
tovább szőni az alkotók. Így a harmadik részre – mint konkurensei - ez a
sorozat is elfáradt.
Wes Ball láthatóan mindent megpróbált: a film nyitánya bámulatos –
kár, hogy azt a tempós akciójelenetet még csak felidézni sem volt
hajlandó a rendező a későbbiek során -, a szereplők maradtak ultra
rokonszenvesek, és talán minden eddigi utópisztikus young-adult mozi közül még mindig itt működnek/dolgoznak a
leghathatósabban az emóciók.
A fordulatok ellenben banálisak
és elcsépeltek, s a 2 óra 20 perces (!!!) időkeret is bőven több a kelleténél.
Ezért a sok ál-kínlódásért, és a finálé béna megfejtéséért kár volt a nagy
felhajtás…
45%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése