2018. június 3., vasárnap

Minden, minden - Everything, Everything


Fiatalok. Szenvednek. Betegségtől, szerelemtől, diszfunkcionális családtól.
A Csillagainkban a hiba sikere komoly vonulatot indított el. S noha a tinédzser melodrámák hulláma azóta már némileg lecsengett, Nicola Yoon azonos című bestsellerében pár évvel az ún. reneszánsz után is látott potenciált az álomgyár.


A mai felszínes tini-léleknek még mindig nincs szüksége más táplálékra, mint egy ilyesféle gyorsan és könnyen emészthető/oldódó, kissé művi romantikus drámára. Melyben a konzekvensen legelőnyösebb szögből fényképezett tini sztárok konstans pityeregnek, szerelmet vallanak, díszletszerű enteriőrben mozognak - díszlet világban -, MacBook Pro-val a hónuk alatt. 


Stella Meghie filmjében hiába szenved az egyik legcsúfosabb, legalattomosabb betegségben – ’súlyos kombinált immundefektus’ - a főszereplő lány, mégsem látjuk a kór árnyoldalát, a kínlódást, a küszködést, a kegyetlen tortúrát…


Az egyetlen – és igen erőteljes – mentsége a Minden, mindennek a két szereplő. Nick Robinson már legújabb mozijában, a Love, Simon-ban is meggyőzött minket mindent elsöprő tehetségéről. Olyan természetességgel és eleganciával tud totálisan közhelyes mondatokat a szájára venni, hogy az már önmagában művészet…


És a helyzet az, hogy a Maddy-t megformáló Amandla Stenberg is csak úgy sugárzik! Robinsonnal kitűnő párost alkotnak, s még a közhelyes sztorit és a valószerűtlen történéseket és fordulatokat is képesek valóságossá tenni – a műanyag kontextus ellenében.


A két fiatal személye és üdítő játéka miatt válik nézhetővé az Everything everything, s csakis Nick Robinson és Amandla Stenberg párosa miatt nem tudunk igazán haragudni a filmre. 


Konzekvencia: ha másban nem is, de castingban még mindig bazi erős és verhetetlen Hollywood! Ezt kéne „levenni”, kedves magyar filmesek!

55%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése