Daniel Radcliffe továbbra is azon melózik, hogy végérvényesen megszabaduljon
a Harry Potter – skatulyától. Mindezt
igen állhatatosan teszi, hisz nem derogál neki rázósabbnál rázósabb,
kényelmetlenebbnél kényelmetlenebb szerepeket bevállalni ahhoz, hogy egyszer s
mindenkorra lezárja a roxforti tini éveket.
Radcliffe jó úton jár, noha a jellegzetes „kölyök arc” ellene dolgozik,
s ha szemüveget visel, a múltja még mindig kísért. Ennek ellenére egyre inkább
látni a fiatal brit srácban a színművészt, a bátor szerepvállalásai – lásd Imperium, Swiss army man – pedig szintén megsüvegelendőek.
Szóval D.R. most épp nagyon „túlél”, méghozzá a bolíviai dzsungelben, 3 héten
át, egymaga, a vadon legmélyén – étlen, szomjan. Nyers tojást eszik, az
éhségtől és a kimerültségtől látomások gyötrik, jaguárok kóstolgatják (szó
szerint) - kis híján az életébe kerül a kaland.
DiCaprio ezért tavaly Oscart
kapott, Radcliffe-nek vélhetően nem
lesz ekkora szerencséje, pedig kétségkívül mindent beleadott ebbe a megtörtént
eseten alapuló moziba, amely az író-kalandor Yossi Ghinsberg eseménydús életének egy igen fontos, meghatározó
fejezetét meséli el.
A horror filmeken edzett Greg McLean nem volt rossz választás a
rendezői posztra, hisz a kilátástalan dzsungeltúra tulajdonképpen maga a
nagybetűs horror.
Bár sok újdonságot nem hoz a Jungle, Radcliffe lehengerlő játéka, valamint a főszereplő lelki
folyamatainak aprólékos bemutatása kiemeli a filmet a hasonszőrű túlélő mozik sokaságából.
70%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése