Egy újabb bojkott az Amerikai
Filmakadémia részéről, a negatív megkülönböztetés elszenvedője pedig ismét a
Netflix – és az A24.
Az Uncut Gems megosztó mozi, szó
se róla, biztosan lesznek, akik negyed óra múltán nyúlnak majd a táv(ki)kapcsoló
után. Bizonyos tekintetben érthető, hisz a Safdie testvérpár nem a könnyen emészthető
filmjeiről híres.
A kísérletező kedv már az egészen
korai zsengéikben megfigyelhető volt, igazi kritikai sikert, amely rájuk
irányította a filmvilág figyelmét azonban csak a Robert Pattinson nevével
fémjelzett Jólét c. mozijukkal tudtak kiharcolni magunknak, nagyjából 3 esztendeje.
A Jólét is hasonló hangulatú
ámokfutás mint a mostani, de az Uncut Gems a maga kaotikusságában is
jóval összeszedettebb az előző Safdie’s - mozinál.
És, hogy miért említettük az
elején a „bojkott” szót?
Adam Sandler furcsa figura. A
neve hallatán nagyjából mindenkinek az ultra gagyi vígjátékai ugranak be,
amelyek általában se nem viccesek, se nem szórakoztatóak, viszont pont
tökéletesek szombat és vasárnap délutánonként a különböző kereskedelmi
csatornák számára, hogy kitöltsék velük az adásidőt. Klasszul lehet szunyókálni
rajtuk például.
Sandler bizonyos időközönként
azonban szeret előrukkolni valami megdöbbentővel. Így volt ez a The Meyerowitz
stories vagy az Üres város esetében. S ilyenkor rendre nyugtázzuk, hogy „baszki,
ez a pali azért bőven több a fingós, hányós jópofáskodós poénjainál”.
Ezúttal viszont olyannyira
megdöbbentően jó az ember, hogy erősen csodálkozunk az idei Oscaron való „távolmaradásán”.
Pláne, hogy az Akadémia külön kedveli az ilyen jellegű „nagy sztorikat”. Lásd
Eddie Murphy Dreamgirls-ös jelölését… Amikor a komikus szerepkörbe
beskatulyázott színész, valami egészen más műfajban villantja meg egy egészen
más oldalát.
A Csiszolatlan gyémánt esetében ezen jelenség iskola példájának lehetünk szem és fültanúi. Micsoda Oscar-os
sztori lehetett volna ez, te jó ég…
Adam Sandler ugyanis bitang jó,
de tényleg! Egy nominációt mindenképp megérdemelt volna, de tudjuk
jól, hogy az ignorálása nem a személyének szólt. A Netflix és az Amerikai
Filmakadémia háborúja tovább burjánzik.
A Safdie tesókra jellemző
hullámzás, csélcsapság ismét jelen van, de az Uncut Gems sokkal
rendszerezettebb, mint bármi, amit eddig láttunk a rendező duótól.
Ötletes párbeszédek sorjáznak,
egy nem mindennapi sztoriban, amelyben az Adam Sandler által alakított kis
stílű zsidó ékszer nepper, és a kosaras sztár, Kevin Garnett (aki egyébiránt önmagát
alakítja a filmben) babonázódnak meg egy Afrikából importált furcsa, bűvös
gyémántnak hála.
Aztán persze vannak itt rossz
fiúk is, akik próbálják behajtani Howardon a sok tízezer dolláros tartozást,
így akad jó pár feszkós jelenet is a filmben. De mégis, jóval több ez egy
heist-szerű rabló-pandúr mozinál.
Safdie-ék nem hazudtolják meg
magukat, ismét belecsempésztek némi filozófiát az aktuális moziba –
világegyetem, mindenség etc. -, és most először még viszonylag közérthetőek is.
Vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy sokkal dekódolhatóbb ezúttal az üzenet, mint
korábbi alkotásaikban.
Nem biztos, hogy kult mozi lesz
az Uncut Gems, de az tuti, hogy okozhat kellemes
perceket annak, aki nyitottan áll az alternatív filmekhez.
80%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése