Frédéric Jardin 2011-es Fehér
éjszaka (Sleepless night, eredeti
címén: Nuit blanchet) névre hallgató,
Hitchock hagyatékát és a modern kori
akciózás legütősebb pillanatait megidéző alkotását újrázta most Hollywood, méghozzá nem is akármilyen castinggal.
Jamie Foxx, Michelle Monaghan,
Dermot Mulroney, David Harbour, de itt van még gonoszkodni a kiváló karakterszínész,
Scoot McNairy is. Jó kis gárda!
Kár, hogy a Svájcból importált –
Európában már nevet szerző – rendező, Baran
bo Odar (Who am I: Egy rendszer sincs
biztonságban; Néma csönd) azt a zsigeri feszkót nem tudta átemelni első
amcsi munkájába, ami Frédéric Jardin méltatlanul mellőzött és kevés figyelmet kapott eredetijében megvan.
Az alvilágba beágyazott –
korruptnak tűnő - zsaru egy éjszakás, rohanós, hektikus kokó-kálváriája teljesen elvesztette a drámai élét Odar
tolmácsolásában - akciófilmnek meg szintúgy
igen csak soványka.
Ugyan a körülményesen induló
sztori végül nagy nehezen magára talál, és a játékidő közepe táján még akár azt
is gondolhatnánk, hogy egy jóféle iparos munka azért kikerekedik ebből, a film
második fele egyértelmű lejtmenetbe kezd.
B-kategóriás akció mozik
dramaturgiája mentén haladunk a tök kiszámítható végkifejlet irányába.
A rossz elnyeri méltó büntetését,
a jó mennybe megy - de legalábbis megdicsőül.
Az abszolút mélypont az, amikor Jamie Foxx a kórházi ágyán Michelle Monaghannak szegezi, hogy
egyébként ő – a látszat ellenére - jó zsaru, majd a nő egy fél mosollyal és egy
„Tudom”-al nyugtázza a sérült férfi „megrendítő”
vallomását. Nagyjából ennyire komolyan vehető, frappáns, újszerű és invenciózus
mozi a Sleepless.
Klipes vibrálás, egysíkú
karakterek, kiszámítható fordulatok. Csak nyomokban véltük felfedezni a
francia eredeti eleganciáját a remake-ben.
Ez biza mellé ment. Nem durván,
de azért elég látványosan.
45%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése