2017. május 21., vasárnap

Mielőtt elmegyek - Before I fall


Lám, Lauren Oliver 2010-ben megjelent nagy sikerű young adult regénye sem kerülhette el a megfilmesítést.
Szinte kötelező volt elkészíteni a filmadaptációt, hisz a tini körökben kultikussá vált történet vélhetően a vásznon is vonzani fogja az érdeklődő tizenéveseket – gondolhatták joggal az alkotók.


Valami furcsaság azonban mindvégig körüllengte a projektet, hisz több ízben tolta, módosítgatta a stúdió a premiert, és még csak hivatalos trailer, poszter sem látott napvilágot a filmről hosszú ideig. Nagy volt a csend, mígnem március elején végül mozikba került az USA-ban a Before I fall, és az alacsony büdzséhez képest („szerény” 5 millió dollár) egész szépen teljesít azóta is. (Hazai bemutatóról egyelőre még nem esett szó…)


Az Idétlen időkig parafrázisaként aposztrofálható misztikus coming-of-age dráma vitathatatlanul érdekes és – a maga módján, összevetve young-adult „sorstársaival” – egyedi hangvételű; mégsem képes túllépni a saját korlátain.
Didaktikus mondanivalónál és bölcselkedésnél többre aligha futja neki, pedig valóban szép és stílusos köntösbe öltöztették a srácok a filmet. Plusz Zoey Deutch (Miért pont ő?; Vámpírakadémia; Nagyfater elszabadul) személyében adott egy karakteres főszereplő csajszi is, aki kellően szuggesztív ahhoz, hogy konzekvensen végigvigye a sztorit – úgy, hogy közben ne lankadjon a figyelmünk. 


A New York-i Ry Russo-Young azonban nehezen találja a kohéziót a történet egyes elemei között, továbbá az is icipicit skizóvá teszi a filmet, hogy hol imponálóan „independent”, hol pedig arcba mászóan „mainstream”. A független filmes világból jött rendezőnő nem igazán találta az arany középutat.  Hogy hogyan lehetne egyszerre elgondolkodtató és mély, illetve a tömegek – a tinédzserek - számára is fogyasztható és könnyen dekódolható az alkotás. 


Zavaros a kép. Ry Russo-Young olykor – feleslegesen - rébuszokban beszél, s a metaforái nem, vagy csak el-elvétve működnek. Ahol meg árnyalnia kéne a cselekményt ott túl triviális, túl szájbarágós.
Számos kérdés megválaszolatlanul marad, mindemellett a szereplők bizonyos motivációira sem derül fény – melyek egyébiránt a történet alakulásának szempontjából magyarázatra szorultak volna.
Tinisen misztikus, tinisen naiv, de nem vállalhatatlanul rossz a Mielőtt elmegyek.
Egész egyszerűen ebben ennél jóval több volt. 

60%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése