A Youtuberként elhíresült brazil
Joe Penna a kortárs filmművészet egyik legsokoldalúbb alakját, a dán Mads
Mikkelsent nyerte meg első egész estés mozijának főszerepére.
Mondhatnánk, hogy ez volt a
játékfilmek terén még zöldfülűnek számító Penna nagy szerencséje, de a helyzet
az, hogy az Arctic jó film! Nem kimagaslóan jó, nem gazdagítja formabontó
újdonságokkal a túlélőfilm-zsánert, de ahhoz mérten, hogy debüt-meló, meglepően
tudatos és kiegyensúlyozott.
Az Arctic a Robert Redford - féle
Minden odavan párjaként is definiálható, hisz Joe Penna is – akár J. C. Chandor
- az ember, az egyén viszontagságaira, drámájára helyezi a hangsúlyt, s egy
tulajdonképpeni kamaradarabot instruál. Amely mentes a CGI-orgiától, mentes a
látványelemektől és az akciótól.
S noha a Mikkelsen által játszott
karakter a felvezetés után egy partnert is kap, azaz Redforddal ellentétben nem
egyedül vívja az elemekkel folytatott küzdelmét, a duóvá való kiegészülés csak még
komplikáltabbá teszi a helyzetét.
Nagy kár, hogy a film második
felében, illetve a fináléban a rendező a túlélő mozik kiszámítható fordulatait,
komponenseit (is) alkalmazza. Biztosak vagyunk benne, hogy ezek nélkül is
működött volna a történet. Sőt, ha a befejezés bátrabb és határozottabb, most
egy igazán különleges zsánerfilmet ünnepelhetnénk az Arctic személyében.
Ami azért így is tartogat egy
rakás szívbemarkoló és erős pillanatot. És mivel egy one man show-ról
beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül Mads Mikkelsen erőtől duzzadó, zseniális
játéka mellett sem.
Nyilván egy ilyen jellegű mozi
nagyban épít a fő karakterére, Mikkelsen pedig az a fazon, akire bőven lehet
építeni. Sőt, a dán színművész még annál is többet teljesít, mint ami elvárható
lett volna tőle.
Egyértelműen a színészi
teljesítmény miatt válik maradandó élménnyé az Arctic, s ennek köszönhetően nézzük
el Joe Penna esetenkénti csetlését-botlását, és bátortalanságát.
Ja, és fáztunk, baromira fáztunk.
Ez azért jelent valamit, nem?
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése