King a könyv megírásakor a
legmélyebb bugyrait élte depressziójának, súlyos alkohol – és drogproblémákkal
küzdött, saját elmondása szerint pedig az Az második felvonásának papírra
vetése közben szinte végig delíriumos állapotban volt. Így egyes fejezetekre
szinte alig-alig emlékezett visszaolvasva az anyagot, s máig az egyik
legördögibb, legkeservesebb munkájának tartja Pennywise történetét.
Nem véletlen, hogy a regény
második fele, amikor a siserehad felnőtt fejjel tér vissza Derry-be, hogy
egyszer s mindenkorra pontot tegyen a csatornában megbúvó szörny rettenetes
gyilkosság sorozatára, igen-igen zaklatott, vízió-szerű látomás.
Aki olvasta a könyvet, tudja
miről beszélek.
Nos, mindezt a film rendezőjének,
Andy Muschietti-nek csak részben sikerült visszaadnia. Mentségére legyen
szólva: nem is volt könnyű dolga.
Az első rész sikere után, illetve
a történetből és a regényből következően viszont muszáj volt mielőbb
előrukkolni a folytatással. A második etap teszi fel ugyanis a sztorira a
koronát.
Az első részhez képest azonban
érzékelni némi színvonalesést. Szerencsére nincs akkora baj, Muschietti nem
súrolja alulról a Blumhouse-mozik igen gyenge nívóját, de közel sem olyan
frappáns, mint a 2017-es első epizódban.
Míg az első film egy okos, drámai
– és helyenként azért meglehetősen félelmetes – coming-of-age - horror volt,
addig a mostani sokkal inkább horror, és pont. És mint olyan, hordoz nem egy
klisés motívumot.
Ambivalens érzések kavarognak bennünk,
ugyanis Muschietti zsenije, ami az első részt olyannyira ütőssé tette, itt is
megmutatkozik, csak sajnos ezúttal jóval kevesebb az emlékezetes jelenet. Az
élvezeti értéket pedig az is csorbítja, hogy az Az – Második fejezet legalább
25-30 perccel hosszabb, mint kéne. Egész egyszerűen nincs ennyi ebben a
sztoriban.
A színészek viszont
kifogástalanul teljesítenek: Bill Hader nagy kedvenc, James McAvoy szintén jó
választásnak bizonyult, s Isaiah Mustafa is karakteres színjátszást produkál.
Sajnos épp az egyik kulcsszereplőt életre keltő Jessica Chastain az, akit ez
esetben picit lejátszanak a kollégák a vászonról, de a casting mindennek
ellenére tényleg nagyon rendben van!
Muschietti azonban stílust,
illetőleg stratégiát váltott a második részre, s a helyzet az, hogy túl sok az
uncsi jump scare – amelyektől nagyon meg sem ijedtünk -, és túl sok a
horror-frázis.
Mindent összevetve azonban közel
sem lett rossz az Az befejező része! Annyi csupán, hogy a különleges hangulatú,
emlékezetes első etap után ennél azért többet vártunk!
65%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése