2016. január 3., vasárnap

Gyalogáldozat - Pawn sacrifice


Bobby Fischer a valaha élt legnagyobb amerikai sakkozó, sakkvilágbajnok, zseni (180 feletti IQ-val rendelkezett). Számos alkalommal járt Magyarországon a ’70-es, ’80-as években, sőt a ’90-es években sokáig Budapesten élt, miután felrúgta az Usa Jugoszlávia elleni embargóját az 1992-es belgrádi, Spassky elleni 5 millió dolláros összdíjazású mérkőzéssel – amit egyébiránt megnyert. Az Usa eztán körözést adott ki Fischer ellen, aki élete végéig – 2008-ig - száműzetésre kényszerült, és sosem térhetett vissza hazájába.


No de ne szaladjunk ennyire előre!
Fischer ’72-ben Reykjavikban vívta élete legnagyobb küzdelmét a szovjet sakkfenomén, Boris Spassky ellen. A Pawn sacrifice elsősorban erre az „ütközetre” koncentrál, s igyekszik bemutatni Bobby időközben egyre jobban elhatalmasodó paranoiáját is.
Az évszázad sakkmeccse, vagyis a ’72-es izlandi mérkőzés tulajdonképpen a hidegháború nagy csatája is volt egyben, hiszen itt ténylegesen is egymásnak feszülhetett a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Usa


Sajnos sok minden kimaradt a filmből, Fischer antiszemitizmusát pl. csak érintőlegesen tárgyalja Edward Zwick (Véres gyémánt; Az utolsó szamuráj; Szenvedélyek viharában), nálunk csupán a szeptemberi Cinefesten bemutatott mozija.
Az amerikai sakkbajnok zsidó létére megrögzött zsidógyűlölő volt, sokszor beszélt nyíltan különböző interjúkban antiszemita nézeteiről, összeesküvés elméleteiről.  
Nyilván ez rázós terep lett volna… Zwick mentségére legyen szólva, igyekszik nem elmismásolni Bobby Fischer szélsőséges szemléletét, ugyanakkor a rendező – érthetően - elsősorban a sakkra összpontosított. 


Fischer valóságos sztár volt az Usa-ban a ’70-es évek elején, s az őt körüllengő – rock sztárokat is megszégyenítő - hisztériát Zwick nagyon érzékletesen kelti életre. Lenyűgöző a miliőfestés - a díszletek, a ruhák, az autók és a fényképezés.
Tobey Maguire közel zseniális, és egyébként is, ki a fene gondolta volna, hogy egy sakkmérkőzés lehet izgalmas és érdekfeszítő???  


No persze nincs szó makulátlan élményről, a forgatókönyv nem elég körültekintő, néha elveszik a részletekben, s ezzel együtt elsiklik fontos és a sztori szempontjából igen meghatározó tényezők/történések felett.
A Pawn sacrifice azonban egyaránt működőképes életrajzi filmként, sportfilmként, és izgalmas thrillerként is.
Egy újabb okés mozi, ami elkerülte a hazai vetítőtermeket, pedig simán megérdemelte volna a „szereplést”. 

70%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése