2016. március 29., kedd

A ruhakészítő - The dressmaker


Myrtle visszatér az isten háta mögötti ausztrál kisvárosba, ahonnan néhány évtizeddel ezelőtt egy sajnálatos – és mindezidáig tisztázatlan – halálesettel végződő "bűntény" miatt száműzték. A középkorú nőt kezdetben csak a bosszú vezérli.  Szeretné felfedni rosszakarói kilétét, s igyekszik fényt deríteni a régi ügy homályos részleteire, hisz ártatlanul hurcolták meg és mocskolták be a nevét! ...mindeközben hősnőnk „váratlanul” szerelembe esik és szexi rucikat varr a település nem éppen divatkövető asszonyai számára… Az öntudatos szőke ciklon minden tekintetben felkavarja a kisváros posványos állóvizét… 


Luhrmanntól kölcsönzött groteszk ábrázolásmód, Updike-i szocio-körkép - és dráma -, Lasse Hallström Csokoládéjának sejtelmessége, Az Eastwick-i boszorkányok misztikuma, valamint a semmihez sem hasonlítható ausztrál kontextus...


A ruhakészítő az elmúlt néhány hónapban szinte minden létező díjat bezsebelt a kenguruk földjén. A díjeső, s a film fentebb felsorolt erényei azonban mégsem jelentik azt, hogy egy faltól falig perfekt mozival állunk szemben. 


A sok helyütt „revenge-comedy-drama”-ként aposztrofált alkotás – ezen megjelölés egyébként tűpontos – meglehetősen összeszedetlen. Jocelyn Moorhouse rendezőnő ráadásul a ritmusra sem fordított kellő figyelmet; főként a film első és második harmadában érezhető, hogy a direktorasszony nem igazán tudott zöld ágra vergődni a sztorival. Moorhouse tétovasága sajnos sok esetben eredményez unalmas, fárasztó szcénákat - a vágó szobában nyugodtan dolgozhattak volna még az illetékesek, hosszú a majd’ 2 órás játékidő!


Kate Winslet nagyszerű, de mégsem miatta válik nézhetővé Moorhouse mozija. Az ausztrál virtus ugyanis magával ragadó, az abszurd, csetlő-botló karakterek működnek – a Myrtle édesanyját megformáló Judy Davis emlékezetes, s Hugo Weaving is parádés a kisvárosi rendőr szerepében (a hozzá kötődő slusszpoént nem lőnénk le…).


Jocelyn Moorhouse egy interjúban úgy írta le egy mondattal a filmjét, hogy „olyan, mint Eastwood Unforgiven-je – varrógéppel”. Ühümm, végül is…
Az alternatív mozik szerelmeseinek…

60%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése