2018. április 17., kedd

Sztálin halála - The Death of Stalin


Az oroszok szerint kegyeletsértő, és viccet csinál a sztálingrádi győzelem hősi halottaiból. Szerintünk pedig egy kiváló filmszatíra a világ egyik leghírhedtebb és legmocskosabb diktátorának haláláról. Azaz: az a körüli eseményekről, melyeket a mai napig jótékony homály fed.


Vajon Beria, az orosz titkosrendőrség kegyetlen elöljárója mérgezte meg a vezért, vagy Sztálint valóban szélütés érte, s a körötte álló csatlósok szépen, csöndben, „lojálisan” asszisztáltak ahhoz, hogy a diktátor végül kilehelje a lelkét annak rendje és módja szerint?
Vagy netán Hruscsov keze is benne volt a dologban? Az Urak nyilván tisztában vannak a történtekkel, számunkra pedig Armando Ianucci odamondogatós, éktelenül vicces és pikírt szatírája marad válaszul. Épp elég. Pláne, hogy tudjuk: a miniszterek, titkárok, és belső emberek mindegyike ugyanolyan sáros volt a gazságokban, mint maga Joszif Visszarionovics Sztálin.


Ianucci egyrészt „a rezsim” – mindennemű rezsim – abnormális, frusztrált közegét karikírozza ki, de megmutatja azt is, milyen abszurd a valóság. Mert, hogy a történések nagy vonalakban valóban hasonlóképpen zajlottak. A „hős vezér” elhalálozott, az elvtársak pedig óriási színjátékot kanyarintottak a „sajnálatos” esemény köré.


Nem csoda, hogy az oroszok betiltották a filmet, hisz Putyin épp azon fáradozik, hogy hasonló személyi kultuszt vívjon ki magának, mint amilyenben a „nagy” előd fürdőzött. Másrészt a propaganda most is baromira erős Oroszországban. …és akkor jön ez a Ianucci és beletörli a cipőjét az orosz kollektív tudatba és viccet csinál a mítoszból, mi több: körbe röhögi azt, méghozzá több soron!


A színészek tényleg beleadtak apait, anyait. Nem csoda, hogy mindenhol Jeffrey Tambor és Steve Buscemi játékát méltatják, de a brit Jason Isaacs is felejthetetlen alakítást nyújt az orosz haderő parancsnoka, Zsukov szerepében!


A direktor remekül tartja a tempót, igaz, a játékidő közepe táján picit leül a filmje, s a kezdeti lendület alább hagy. A végére aztán ismét magára talál a sztori. Röhögünk az elvtársak banálisabbnál banálisabb lépésein, megmozdulásain. Kérem alássan, ez maga a nagybetűs paródia!


És hát borzasztóan szórakoztató az, ahogy az orosz keményvonalas politikusok - az igazi nagyágyúk - próbálják egymást fúrni, ellehetetleníteni, miközben álnok, álszent, sunyi mosollyal az arcukon színlelnek barátságot és összetartozást.
Szóval: minden tekintetben aktuális mozi a Sztálin halála…

85%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése