A dán származású Anders Walternek
nehéz dolga volt. Egyrészt 2014-ben Oscart nyert Helium c. kisfilmjével,
másrészt ott van ugye J.A. Bayona 2016-os, az I kill giants-hez hasonló alapokon nyugvó
érzelemgazdag, zseniális Szólít a szörnye. Mindez nagy terhet rótt/róhatott az
első nagyjátékfilmjét jegyző rendezőre.
A direktoron azonban mégsem
érződik a görcsös bizonyítási vágy. Ő „csupán” klasszul, sallangmentesen
adaptálta Joe Kelly és JM Ken 2008-as kult képregényét, az I kill giants-et,
amely egy Barbara nevű óriásvadász kislányról szól.
Mindez elég „marvelesen” hangzik,
pedig ez egy nagyon is földhöz ragadott történet!
Már a film elején sejteni lehet,
hogy a nyuszifüles satyóban óriásokról fantáziáló kislány valami megrendítő,
feldolgozhatatlan tragédia/trauma mázsás súlyát cipeli a lelkében. És nagyjából
a probléma gyökere is ismeretes (lehet), pláne, ha láttuk az imént már említett
„testvérfilmet”, a Szólít a szörnyet.
Az viszont, ahogyan Anders
Walters végig vezet minket és a szereplőit a történeten, igazán nagy trip,
éteri élmény! Még akkor is, ha nagyjából tudjuk, hogy mire megy ki a játék, s
onnantól fogva, hogy Barbara újdonsült brit barátnője, Sarah fényt derít a
titokra, picit elveszíti a film a varázsát.
Walter ráadásul valamennyire túl
is csordul a sztori utolsó harmadában. Kompromisszumok ezek, vagy elsőfilmes
mellényúlások? A jó ég tudja, mindenesetre – a mi értékrendünk szerint -
bocsánatos bűnnek számítanak.
Az I kill giants így is, hibái
ellenére is rendhagyó mozi! Nem beszél mellé, pontosan fogalmaz, és ami
a legfőbb erénye, a szívhez szól! Nem nyálas, nem gejl: „csupán” őszinte és
nyílt!
A film ügyesen, már-már bravúrosan
használja a fantasy elemeket. Nincs szemfényvesztés, csak hatásos, kifejező
szimbólumok, amelyek Barbara lelki vívódását hivatottak még érzékletesebbé tenni.
A konzekvencia persze sokszor
látott-hallott. Mégis egy szép ívű filmmel és történettel van dolgunk. Amely
nem olyan mély, és gyomorba vágó, mint Bayona két évvel ezelőtti alkotása, de
ott a helye a gyerekkor traumáiról szóló, fantasy köntösbe bújtatott
klasszikusok mellett.
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése