Ha az első évad maga volt a
misztikum és a titokzatosság, a második pedig a hűvös távolságtartás, akkor a harmadik szezon egyértelműen az eddigi legszenzitívebb, legérzelgősebb A törvény nevében-fejezet. S ez egyáltalán nem pejoratíve értendő.
Mahershala Ali személyében megvan a szuggesztív főhős is, olyasféle magányos figura ő, mint az
elsőben Matthew McConaughey volt, noha a történet azért közel sem olyan
megkapó, mint a 2014-es szezon több rétegű, komplex sztorija.
Hiába mondják, hogy a 2019-es
True Detective az első évad nyomvonalán halad, s hasonló hangulatot hoz, az állítás maximum az első egy-két epizódra igaz.
A bűnügy most sem olyan
hátborzongató, mint a McConaughey-s kultikus nyitó szezonban volt, de
kétségkívül ennek a harmadiknak is megvannak a maga érdemei és egyedi jellegzetességei. Ahogy említettük: most először penget
érzelmesebb húrokat a True Detective!
Igaz, Pizzolato mindig is
szeretett a karaktereire fókuszálni, de most először az antológia történetében
ragadtatja magát úgy Isten igazából szentimentális pillanatokra az író – ami egyértelműen
új, szerintünk üde színfolt - a True Detective krónikájában.
Természetesen nem csak és
kizárólag összeborulós jelenetekből áll a film. Roland West és Wayne Hays nyomozók
egy olyan megoldatlan bűnügyet görgetnek közel 30 éve maguk előtt – a 3
idősík parádésan kerül bemutatásra -, amely teljes egészében rányomja a
bélyegét az életükre, világlátásukra és jellemükre. Mint az az utolsó epizódban
kiderül – nyugi, nem spoilerezünk! -, talán picit felesleges volt ennyire
túlreagálniuk a dolgot, de a sokak által bírált finálé szerintünk szépen,
elegánsan, konzekvensen tesz pontot a több évtizedet felölelő eseménysor
végére.
Igaz, Pizzolato picit túltolja a
zárlatot. Amikor azt gondolnánk, hogy „itt a vége fuss el véle”, még be-betold
egy-egy szcénát. Kicsit ritmustalanná is válik ezáltal a végjáték.
A történet az első két rész
alapján valamivel többet ígér, mint amibe aztán kulminál, de a True Detective-ben
sosem igazán a bűnügy megoldásán volt a hangsúly, hanem az adott
nyomozók vívódásain és lelki csatározásain. Ezt pedig a harmadik évad is
kifogástalanul abszolválja.
S noha azért örültünk volna egy
picit agyasabb konklúziónak, Mahershala Ali, Stephen Dorff – de jó őt újra látni,
pláne egy ilyen testhezálló szerepben -, valamint a csodás Carmen Ejogo tesznek
róla, hogy emlékezetessé váljon az új évad.
Úgy érezzük, hogy Nic Pizzolato
mindenképp szintet lépett a 2019-es True Detective-el, hisz hangulatában és
atmoszférájában merőben más ez az évad, mint az előzőek. Jóllehet, érezni a szándékot,
hogy a második széria kudarca után igyekszik visszaédesgetni a 2014 után
elvesztett rajongókat, s ennek érdekében becsempészett néhány ismerős hangulati elemet
a nyitó évadból.
Összességében azonban elmondható,
hogy a True Detective ügyes, okos, jól kifundált brand, igazi minőségi
krimi-antológia, ami bár ezúttal sem tudta hozni az első évad zsenialitását,
most is kiegyensúlyozottan, megbízhatóan magas nívón teljesít.
80%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése