2015. október 27., kedd

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan


Reisz Gábor szinte potom pénzből – mindösszesen 7 millió forintból – forgatta le a VAN-t. A fickó kitartása és elszántsága már önmagában megsüvegelendő; de az, hogy sikerült életet lehelnie a haldokló magyar filmbe, s még Csányi Sándorra sem volt szüksége a ’mutatványhoz’, felettébb dicséretes. 


Minden erénye ellenére a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan mégsem lett teljes egészében tökéletes "dolgozat". A főszereplő Áron enervált, nyegle, friss diplomás, kissé elcsépelt szakadt bölcsész figurája sem segít abban, hogy úgy isten igazából, őszintén megkedveljük Reisz Gábor diplomafilmjét.
Viszont: a hűvös mértéktartás – mert, hogy igazán egyik szereplő sem lopja be magát a szívünkbe -, illetőleg a pesti romkocsmák - még mindig kissé balkáni - nihilizmusa egész jó párost alkot.  


Áron kilátástalanul bolyong, hol itt tűnik fel, hol ott, keresi önmagát; Pest azonban nem a legmegfelelőbb közeg a számára, így végül Portugáliában köt ki, ahol persze ismét, szintén, sokadszorra is lyukra fut, de aztán nagyjából mégis új emberként tér haza. Nem bujkál tovább az egykori szerelem elől, s a nő helyett már inkább a fogába ragadt citromdarabka köti le minden figyelmét. 


Reisz jó pillanatokat csíp el, de sajnos a magyar alternatív filmekre jellemző pozőrség és modorosság nála is tetten érhető; ugyanakkor vitathatatlan, hogy a VAN-nál érezni hosszú idő után először, hogy „kérem, itt valamiféle paradigmaváltás van kibontakozóban”. 


Az amatőr színészek azért jócskán visszavetik a sztorit, így kissé nehézkes - nézőként - belehelyezkedni a történetbe. A főszereplő Áron karaktere is kifejezetten mesterkéltnek és természetellenesnek hat bizonyos jelenetekben...
A 21. századi Budapest-életérzést azonban Reisz előtt még senkinek sem sikerült ilyen érzékletesen megragadni. Ezért mindenképp jár a piros pont! 


…no persze nem a nagyközönségnek készült a VAN, de kérdés, hogy ezt a keserédes „pesti” ízt, ezt a szeletnyi kis „magyar balkánt”, békávéstul, Sziget Fesztiválostul, romkocsmástul, főzelékfalóstul mennyire kajázza be mondjuk a vidéki átlagember, akinek jószerivel lövése sincs erről az egészről.
Kicsit furcsa, kicsit megmagyarázhatatlan, de a miénk!

70%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése