2010. augusztus 5-én a Chile-i Copiapó városka közelében lévő San
José réz- és aranybánya egy része beomlott, melynek következtében 33
bányász rekedt egészen pontosan 69 (!!!) napra, közel 700 méterre a tengerszint
alatt. Egy megközelítőleg 700 millió kilogrammos óriás szikla torlaszolta el a
kijáratot, amely nagyjából kétszer akkora tömegű, mint a New York-i Empire State Building!
A bányászok több mint 2 hónapon
át tartó kálváriáját az egész világ végigkövette a média által. Végül egy körültekintően megszervezett
mentési akciónak hála sikerült mind a 33 embert a felszínre hozni egy speciális kapszula segítségével. Újjászületés? Igen, mondhatni…
A sors érzékletes „költői képpel”
élt…
Természetesen számos könyv, értekezés
és riport készült a „harminchármakról”,
de film most először, és bár a mexikói származású direktorasszony, Patricia Riggen kicsit óvatosan nyúlt az
alapanyaghoz, egy minden ízében átélhető, nem túlreagált, stílusos mozi
született.
Mindez nagymértékben köszönhető a
kiváló színészi munkának. Az egykori Desperado,
Antonio Banderas már nem az A-ligában
játszik, picit tán el is járt felette az idő, de most láthatóan ereje teljében
van - nagyon szuggesztív, nagyon energikus! Rodrigo
Santoro remek a fiatal, elszánt bányaügyi miniszter szerepében, Juliette Binoche pedig Juliette Binoche. Elképesztő
kisugárzással bír, még egy ilyen jelentéktelennek tűnő mellékszerepben is képes
lehengerlő lenni.
…s itt van még Lou Diamond Phillips és nagy kedvencünk,
a mára már kissé elfeledett, de egyébként szenzációs, Gabriel Byrne is!
…a nosztalgikus hangvétel mindvégig
jelen van: a ’90-es évek szellemiségében fogant The 33 összességében kellemes élmény! Az időként fel-felbukkanó
patetikusság pedig nem zavaró, hisz ízléses, és esztétikus a tálalás.
A jellemrajzok többnyire csak a
felszínt karcolgatják – erősebb karakterábrázolással mélyrehatóbb lehetett
volna a sztori -, de Patricia Riggen klassz
tempót diktál, érezhetően kellő tisztelettel viseltetett a történet iránt.
Kár, hogy a film nem tér ki – még
csak említés szintjén sem - a túlélők utóéletére. Nem beszél a csodás
szabadulás utáni, korántsem tündérmesébe illő „folytatásról”. Sebastian Pinera chilei elnök életük
végéig folyósítandó nyugdíjat ajánlott a bányászoknak, ígéretét azonban nem
tartotta be, az államtól minimális kártérítésre és baráti vállveregetésre
futotta csupán…
Újjászületés? Hmmm… Ahogy
vesszük…
Carlos Bugueno arckifejezése a film végén mindent elárul…
70%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése