Élünk, halunk a kis
költségvetésű, jó alapötleten nyugvó, kreatív mozikért.
A Radius esetében sajnos csak a klassz alapötlet adott, a
kivitelezéssel és a történet levezénylésével már akadnak problémák.
Egy autóroncsból kikecmergő
férfit látunk. Vérző sebbel a homlokán, sokkos állapotban. Halvány emlékei
vannak csupán a nemrégiben bekövetkezett balesetről. Minden egyéb – kicsoda,
micsoda, honnan jött, hogyan került oda – törlődött az emlékezetéből.
Az amnéziás fickó aztán
kitántorog a flaszterre, de lépten-nyomon üveges tekintetű – bocs, kifehéredett
szemű – hullákba botlik. Hamar rájön, hogy a hiba az ő készülékében van. Aki
ugyanis a hatósugarába kerül, azaz
nagyjából 20 méteres közelségbe kerül hozzá, az összeesik és halálnak halálával
hal.
Ez eddig érdekes, ugye? Simán lehetne/lehetett volna a Radius egy jóféle, nosztalgikus X-Files, Twilight Zone hibrid. Mégis egy nem túl veretes pilot benyomását kelti. Felesleges
moralizálással, súlytalan drámával, és papírmasé karakterekkel.
Diego Klattenhoff a Pacific
Rim egyik mellékszerepéből lehet ismerős. Ahhoz azonban bőven kevés, hogy
egymaga elvigyen egy filmet a hátán. Hiányzik belőle a karizma. Mentségére
legyen szólva: nincs is túl jól megírva a figurája. A többnyire inkább
sorozatokban vigéckedő színésznő, Charlotte
Sullivan már egy fokkal hitelesebb, de következetes szkript híján ő is képtelen
emlékezetessé tenni a Radiust.
Ahogy lépegetünk előre a cselekményben,
úgy veszítjük el párhuzamosan az érdeklődésünket…
…mert sajnos a forgatókönyvvel is
vannak gondok. Egyrészt számos ellentmondást és logikai bakit találni a plotban, másrészt az amnéziát, mint
jelenséget sem kezeli igazán szabatosan a film. No de ez a kisebb baj, a
nagyobb az, hogy nehéz azonosulni és együtt érezni a szereplőkkel – kimunkált sztori
és míves színészi játék híján. Pedig egy ilyen alacsony büdzséjű mozi csak ez
utóbbiakra alapozhat!
45%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése