Azért az V. Henrik, na, az mindenképp kihívás. Beletört már a bicskája ebbe a szerepbe tapasztalt színművészeknek is. De amellett, hogy nagy vállalás művészi szempontból, nagy kiugrási lehetőség is egy fiatal aktor számára.
Timothée Chalamet-nak ugyan már nem nagyon kell bizonyítania a kvalitásait, mégis öröm látni, hogy alázattal állt a melóhoz.
A The King nem a Shakespeare-i utat járja, mellőzi az archaikus nyelvezetet, ha úgy tetszik „modern” – bár egy kosztümös film esetében ezt elég furcsa megjegyezni -, ellenben sikerült megtartania a történet eszenciáját és lényegi mondanivalóját.
Joel Edgerton – mint író – és a rendező, David Michód azonban a korábbi feldolgozásokkal ellentétben egy új, látszólag kevésbé látványos - mégis nagyon izgalmas - perspektívából kísérik végig Henrik királlyá válásának mérföldköveit. Hogyan válik a konvenciókkal tudatosan szembemenő, lázadó szellemiségű, feszt tivornyázó hercegből következetes uralkodó? Természetesen Henrik – tapasztalatlansága okán is – megjárja a hadak útját, de végül erőskezű, igazságos vezető válik belőle.
A film nem túl harsány, mondhatni melankolikus, ugyanakkor a tempójával semmi gond. A bő két órás játékidőt nem érezni túlzásnak, egy ilyen epikus sztori kibontásához szükség is van erre az időkeretre.
A hangulat komor, sötét, a Franciaországban vívott küzdelmek ábrázolása naturális, de szerencsére Michód nem tolja túl a vérontást, nem megy bele öncélú explicit képsorokba. De nem is hazudja el a kor rideg, kegyetlen jellegét.
Az V. Henrik nem kalandfilm: karakterdráma! A fiatal ember felelős felnőtté válásáról, a korona pressziójáról.
Chalamet nagyszerű, hiper tehetséges, de még mindig nagyon fiatal. S bár mindent megtesz, végig ott bujkált bennünk a kis ördög: amellett, hogy kétségtelenül alkalmas a szerepre, vajon képes lesz egymaga elvinni a hátán egy ilyen sztorit, egy ilyen nagy ívű produkciót? S ennek kapcsán maradtak is bennünk kétségek és némi hiányérzet. Edgerton remek partner a számára, de még egy karizmatikus színészt, egy „nagy öreget” elbírt volna szerintünk a produkció.
Amely egyébként így is egy meglepően kiegyensúlyozott, szépen végigvezetett mozi lett. Hatalmas meglepetésekkel nem szolgál, nem hajt végre műfajreformot, de a kosztümös történelmi filmek A-ligáját erősíti, s Shakespeare adaptációként is biztosan megállja a helyét.
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése