…nem, Taika Waititi nem a Holocaustból,
a második világháború elszenvedőiből, áldozataiból csinál viccet. (Miért is
tenné?) Hanem Hitler idiotizmusából és gyermekded világlátásából. A náci
ideológiából – és ami mögötte van. Mert abból bizony lehet!
Érdekes, hogy eddig még senkinek
nem jutott eszébe ily módon kifigurázni a náci eszméket.
Azaz hogy: pusztán arról van
szó, hogy Waititi az első filmes, akinek mersze volt ahhoz, hogy a megszokottól
eltérően, merőben más hangvételben beszéljen az egyébként borzalmas eseményekről,
és azok hátteréről.
Benigni ugyan már csinált valami
hasonlót 1997-ben, de a Jojo Nyuszi abszurditásához Az élet szép szokatlan
kedélyessége sem ér fel.
Waititi pedig, ha abszurditásról van
szó, mindig megbízható szakembernek bizonyul!
Mert ugyan ki másnak jutna eszébe
a Hitlerjugendek kiképző táborát béna amerikai cserkész-dzsemboriként ábrázolni?
Meg ötletes geget csinálni a „Heil Hitler!” köszöntésből?
Vagy épp egy Hitler-rajongó 10
éves ultra cuki „náci-palántát” megtenni filmje hőséül, akinek képzeletbeli
barátja az általa dicsőített „szupersztár”, Hitler.
A führer életvezetési tanácsokkal
látja el konstans a szorgalmas tanoncot, mi pedig irtó jól szórakozunk.
Miközben Waititi a szatíra minden egyes klasszikus elemét bevetve csinál
totális idiótát mind a nagyvezérből, mind pedig annak elvakult, megvezetett
csatlósaiból.
Micsoda nonszenszitás volt ez, te
jó ég! Annyira együgyű ál-ideológia, annyira oktondi, hogy még egy 10 éves
mindenre elszánt „kiskatona” is hip-hop megkérdőjelezi azt, ha akad, aki
felnyitja a szemét.
Waititi nagyon profin adagolja a
különböző stíluselemeket. A film első harmada a paródia és a klasszikus komédia
attribútumaiból merít, s üdítően idézi meg a Chaplin-i csetlés-botlást is.
Aztán, amikor már pont túl sok lenne a jóból, az új-zélandi fenegyerek beemeli
a drámát a filmbe. De még hogy! Nincsenek teátrális gesztusok, mégis szíven üti
az embert az a bizonyos kulcsjelenet, amikor Jojo először kénytelen
farkasszemet nézni a nácizmus könyörtelenségével.
Scarlett Johansson szenzációs
évet zárt tavaly. Ahogy a Házassági történetben nyújtott emócióktól duzzadó alakítása,
úgy a Jojo nyuszis csodás jelenése is Oscar-jelölést ért. Szurkolunk neki
nagyon a hétvégén. Így vagy úgy, de nagyon megérdemelné azt a bizonyos díjat!
De Romain Griffin Davis is
hatalmasat megy Jojo szerepében! A 13 éves kissrác élete első szerepében
brillírozik. Simán méltó partnere tud lenni a nálánál tapasztaltabb, szintén
meggyőzően teljesítő Thomasin McKenzie-nek.
Sam Rockwell pedig újfent
bizonyítja, hogy az egyik legnagyobb karakter színész a kortárs
filmművészetben!
Az ő szerepe pl. szintén
zseniálisan lett megírva. A látens homoszexuális, kiszuperált, alapvetően jó szándékú,
de teljesen agyament SS-tiszt figurája a film, és vele Waititi rendhagyó történetének
emblematikus karaktere.
Rendkívül emlékezetes, ultra
cuki, szívszorító, szórakoztató, elgondolkodtató mozi a Jojo Nyuszi! Nem
biztos, hogy mindenkinél át fog menni a szűrőn, de hát Waititi már csak ilyen.
Iszonyúan karakteres és bevállalós. Mint minden nagy művész! Mi pedig épp ezért
szeretjük!
90%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése