2015. szeptember 27., vasárnap

Távol a világ zajától - Far from the madding crowd


Vinterberg a 2012-es Vadászattal állított végérvényesen maga mellé. Az a film amellett, hogy rettentően zavarba ejtő – főként a témájának köszönhetően –, egyértelműen az egyik legerősebb európai mozi a közelmúltból. Mads Mikkelsen pedig akkorát játszik benne, hogy…
…ez meg itt Vinterberg legújabb munkája, egy klasszikus Thomas Hardy - regény adaptáció, melyet a Dogma-filmek atyja igyekezett a legkevésbé sem BBC-s modorban vászonra vinni. 


A viktoriánus Angliában játszódó történetet valószínűleg majd’ minden rendező tendenciózus módon a konvencionális brit modorban interpretált volna, a mester azonban a sztori líraiságára erősített rá, ami kifejezetten jót tett ennek a – valljuk be – kissé nyögvenyelős, „szenvedőzős” történetnek. 


Vinterberg most először nem „vinterberges”, de ez nem is baj, nyilván ő is igyekszik új utakat, új kihívásokat keresni.
A Távol a világ zajától nem tartozik a direktor legerősebb munkái közé, mégis, egy kiegyensúlyozott, szépen fényképezett, légies moziról beszélünk, amelyben olyan első osztályú színészek brillíroznak, mint Carey Mulligan, Matthias Schoenaerts, vagy a kiváló Michael Sheen. …és hát ott van „bónuszként” Tom Sturridge, aki annyira brit figura, hogy ennél britebb már nem is lehetne, ráadásul iszonyú erős jelenléttel bír. Viszonylag keveset szerepel, de talán az ő szcénái a legmegjegyzősebbek és a leghatásosabbak. Természetesen ehhez szükség volt egy olyan összetett, drámai karakterre is, mint Troy kapitány, de Sturridge valóban mindent visz. 


Schoenaerts ezzel szemben kicsit kilóg a közegből; belgaként nehezen integrálódik a viktoriánus miliőbe, talán nem ő volt a legmegfelelőbb választás a szerepre, bár kétségkívül közte és Carey Mulligan között izzik a levegő, működik a kémia. Mégis, nem tudok nem eljátszani a gondolattal, hogy mondjuk Tom Hardy mennyivel autentikusabb Mr. Oak lett volna… 


A Távol a világ zajától egy csöndes szerelmes film – már amennyire hívhatjuk „szerelmes filmnek”, annak talán túlságosan „sötét” -, nem túl nagy amplitúdójú, finoman hullámzó alkotás, amely visszafogottsága ellenére rendkívül sok feszkót rejt magában.
Érdekes interpretáció…

75%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése