2019. január 2., szerda

Amerikai állatok - American Animals


Mindegy, hogy Spencer, vagy Warren igazsága az igazabb, vagy hogy a pali a Central Parkban kék, vagy lila sálat viselt, s hogy volt-e copfja, vagy sem.
A lényegen nem változtat: Spencer Reinhard, Warren Lipka, Eric Borsuk és Chas Allen igaz (?) története mindenhogyan elképesztő!


Ahogy az is egészen elképesztő, miként mindezt a dokumentumfilmek világában jártas Bart Layton, akinek egyébiránt ez az első egész estés mozija, a vászonra vitte.
Layton az elbeszélés igen frappáns módját választva egyszerre forgatott dokumentumfilmet a történetből – az eredeti szereplők hathatós közbejárásával -, s egyszerre készített játékfilmet, a kor legtehetségesebb fiatal színművészeivel. A szuper tálentum Evan Peters (X-men: Apokalipszis; Ha/Ver; Szomália kalózai) kirobbanó formában teljesít, a zavarba ejtő külsővel rendelkező Barry Keoghan pedig csak úgy, mint az Egy szent szarvas meggyilkolásában, itt is szenzációs – csak más minőségben.  


Fantáziadús és nem mellesleg iszonyúan bravúros, ahogy az imént említett két világot (doku kontra játékfilm) összefésüli a direktor.
S teszi mindezt úgy, hogy a végére még katarzis-közeli pillanatokra is futja neki. Megvillantja a történet emberi – meg egyébként minden egyéb - oldalát is.
A drámai végjáték mellett egészen odáig ugyanis kis túlzással vígjátékként is kiválóan működik a film. Azonfelül, hogy Soderbergh-et megszégyenítő heist mozit kapunk grátiszba a tulajdonképpeni biopic mellé. Szóval igen sok fronton funkcionál remekül az American Animals!


Vicces, finoman tragikus példabeszéd Layton mozija, thrillereket megszégyenítő feszültséggel és tempóval, frappáns flashbackekkel és narratív megoldásokkal. Ritmusos dramaturgiával, ötletes szcénákkal (gondolunk itt pl. a makett „special room”-ban játszódó zseniálisan megkoreografált „jelenetre”).


S hogy miről szól a történet?
Hiba lenne túl sokat mondani. A lényeg, hogy a középpontban két álmodozó „weirdo” egyetemista áll, akik Tarantino Reservoir Dog-ja, valamint a Remény rabjai által megihletve, s valami nemesebb eszme által vezérelve – itt felsejlik Fincher Harcosok klubja c. alapvetése is – megtervezik az évtized rablását. Azt remélve, hogy miként Andy Dufresne a The Shawsank Redemptionben, ők is sok-sok pénzzel a tarsolyukban hajókáznak majd el az óceánon, valahol a Karib-szigetek környékén, a naplementében.


Csak hogy nem számolnak azzal, hogy a való életben picit másként mennek a dolgok, s hogy – akárcsak Darabont filmjében Andynek, nekik is – nagy árat kell majd fizetniük az elvágyódásukért (?).


Az Amerikai állatok vitathatatlanul a tavalyi év egyik legimpozánsabb és legötletesebb mozija! Ezért is nagy kár, hogy végül nem talált magyar forgalmazóra…
Egy újabb kiváló film, amit rejtegetnek előlünk!
Irány a virtuális téka, most!!!

85%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése