Azt már nagyjából a Tőzsdecápák óta tudjuk, hogy Michael Douglas csuklóból kurva jól
hozza a vérgenyó üzletember archetípusát. Így Jean-Baptiste Léonetti félresikerült thrillerének negatív figuráját
nyilván játszi könnyedséggel, rutinból formálta meg, pláne, hogy ennek a
karakternek bizony nincs „lelke”, s a filmben nincsenek valós ok-okozati
összefüggések – már ami a történet „fordulatait”, s a szereplők motivációit
illeti.
Szóval ’Gordon Gekko’ vadászni megy, mégpedig a Mojave sivatagba; az űzött vad pedig – egy apró kis „incidensnek”
köszönhetően - az a fiatal helybéli srác lesz, akit a vérszomjas, gátlástalan
üzletember a túra nyomkeresői posztjával bízott meg.
Egy jóféle kétszereplős feszült
thriller helyett A célkereszten túl
végül egy olcsó Mercedes kampányfilmmé
silányul, amelyben valószínűleg maguk a szereplők sem nagyon tudják, hogy mégis
mi a faszért kóvályognak fel-alá a tikkasztó hőségben…
Léonetti borzasztó rossz ütemben vezényel, nincs felépítve a történet, nincs valós suspense, s Douglas papán kívül egész egyszerűen nincs igazi főszereplője a mozinak – igaz, ő is olyan, mint a levitézlett Rutger Hauer -, Jeremy Irvine
(A háború démonjai; Hadak útján) pedig... hát igen, ő is rettenetesen súlytalan ezúttal…
A Beyond the reach végül a legótvarabb b-mozikra jellemző „fordulattal” zárul, teljesen megmagyarázhatatlan
módon, értelmetlenül, ad hoc.
Már Gordon Gekko sem a régi…
30%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése