...bár foggal-körömmel igyekszik eltérni
az átlagostól, a végkicsengést figyelembe véve mégiscsak
egy zavaros átlag thrillerré minősül, amelyben a 'horror muníciót' egy-két ügyetlen
jump scare adagolja ...
Már az sem volt túl jó előjel,
hogy a filmet az a William Brent Bell
dirigálta, akinek 2013 – és egyben az elmúlt évtized – legízléstelenebb, „legolcsóbb”
vérfarkasos rettenetét, a Wer-t
köszönhetjük.
Na már most, színvonalát tekintve
a The boy sem sokkal különb a
direktor korábbi munkáinál, nem történt látványos „szintugrás” tehát. Tény
azonban, hogy egy jóval agyasabb szkript állt ezúttal Brent Bell rendelkezésére… de hiába az ügyes alapötlet, ha a kivitelezés avétos...
Hűbelebalázs módjára csapunk bele
a lecsóba. A főszereplő kisasszony eleinte csak
csetlik-botlik A ház hideg szívéből
kölcsönzött – avítt – díszletek között. Minden nagyon mesterkélt… Lauren Cohan (Batman Superman ellen; Vámpírnaplók) nagyjából bő ¾ óra után talál
magára, de akkorra már totálisan elveszítettük érdeklődésünket a
történet iránt.
A végjátékban aztán természetesen
érkezik a menetrendszerinti megfejtés – tudod, „a csavar”… mi meg közben végig
azon morfondírozunk, hogy nem lett volna-e célravezető mindjárt a legelején
földhöz baszni a babát. Így Brent Bell
megkímélhetett volna minket a közel 70 perces felvezetéstől.
Tökre átlagos, tökre nem számottevő mozi.
Horror létére pedig kifejezetten unalmas...
40%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése