Philippe Petit 1974-ben néhány elszánt cinkostársával
elkövette a világ egyik legcsodálatosabb, legámulatbaejtőbb, legelképesztőbb, leg-leg-leg „bűncselekményét”. A néhány
fős csapat hosszas tervezés és előkészület után 1974. augusztus 6-án „bevette” az épp akkor épülő World Trade Center ikertornyait.
Nevezetesen: Petit, a gyakorló kötéltáncos, biztosíték nélkül átsétált a két
torony között kifeszített 200 kilogrammos drótkötélen. Több ízben is!!! 400 m-es magasságban!!! Tökre
illegálisan!!! A francia úriember már 1971-ben felhívta magára a világ
figyelmét, amikor a párizsi Notre Dame két tornya között sétafikált –
szintén engedély nélkül. 1973-ban a sydney-i
Kikötőhíd két pillérje között kelt át hasonló módon. Mindkét alkalommal a
rendőrök vezették el a fanatikus franciát.
1974-ben azonban Petit valami egészen nagyszabásúra
készült és vágyott…
A Kötéltánc c. Robert Zemeckis
mozi a most 66 éves világhírű kötéltáncos World
Trade Center-es mutatványát, s az arra való alapos felkészülést mutatja be,
egészen szórakoztató módon. Már-már bántóan szórakoztatóan… Hiányzik belőle az
a „súly” és alaposság, amely James Marsh
2008-as, ugyanezt a témát feldolgozó, kiváló, BAFTA-t és Oscar-t nyert
dokumentumfilmjében (Man on wire)
megvan…
Egy új Zemeckis-filmre azért illik odafigyelni, tekintve, hogy az
úriembernek olyan csodás, grandiózus alkotásokat köszönhetünk, mint a Forrest Gump, vagy a Számkivetett.
Zemeckis ért az emberi lélek sallangmentes ábrázolásához, jelen
esetben azonban épp főszereplőjére felejtett el odakoncentrálni. A direktor
urat túlságosan lenyűgözte a francia kötéltáncos teljesítménye - a karakter
maga háttérbe szorult...
Így a felvezetés kicsit elnagyolt
és felszínes... Nem ismerjük meg a valós motivációt, sem a tényleges
indíttatást…
A rendező a végjátékban aztán lehengerlő
látvánnyal kárpótol! Tériszonyosok, csak óvatosan! A WTC legtetején játszódó utolsó bő félóra pazar mozgóképes orgia, Dariusz Wolski elképesztően ötletes
felvételeivel – CGI, green box ide vagy oda… Az ilyen
jelenetekért csodáljuk a „filmet”, ezért lenyűgöző a „mozi”!
Ráadásul Zemeckisnek azt is sikerül elérnie, hogy szarrá izguljuk magunkat,
pedig tudjuk jól, hogy Petit-nek a haja
szála sem görbült az ikertornyok közti „levitatív” – spirituális (?) - élmény
során.
Hiába, ez történik, amikor profi
irányít!
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése