Marvelék univerzumépítésből mindenképp csillagos ötöst érdemelnek!
Olyan mesterien fűzik össze szuperhőseik történeteit - és szuper-kalandjait -, s
olyan elánnal, irigylésre méltó profizmussal és tudatossággal építgetik a
mítoszt – a superhero birodalmat -,
hogy a DC a félresikerült, hasonló
jellegű próbálkozásaival a fasorban sincs hozzájuk képest.
Ezúttal Dr. Stephen Strange-en, a gőgös, opportunista idegsebészen a sor,
hogy beépüljön a legendáriumba!
Hősünk tündöklő orvosi karrierje
egy váratlan autóbaleset következtében törik véglegesen (?) kerékbe. Bár a doki
csodával határos módon túléli a brutális „koccanást”, a kezeit attól fogva
képtelen mozgatni. A modern orvoslás kudarcot vall, Strange pedig elszántan keresi-kutatja azt az alternatív módszert, amely
hozzásegítheti a gyógyuláshoz. Elvetődik hát Katmanduba, a titokzatos himalájai Kamar-Taj szövetséghez, ahol aztán szó szerint új emberré lesz,
megismerkedik Tilda Swinton mágikus
energiáival, majd rögvest egy világ ellen szőtt, elvetemült, halálos összeesküvés
kellős közepén találja magát.
Ahogy Benedict Cumberbatch – azaz Dr.
Strange - még földi halandóként, civilben Nepál fővárosának utcáit rója túra felszerelésben, szakállasan, elgyötörten,
akarva akaratlanul is beugrik Christian
Bale Batman-béli karaktere.
Esetünkben azonban kevésbé darkos a tálalás, sokkal „képregényesebb”,
színesebb a vizuál. Az Eredetből
kölcsönvett „épület-hajtogatósdi”
ugyan már közel sem hat az újdonság erejével, az elegáns CGI és vele a finoman pszichedelikus, levitatív feeling és látvány
mégis kölcsönöz valamiféle speciális bájt a történetnek.
És igen, bevillannak a Christopher Reeve főszereplésével
készült klasszikus Superman-mozik is!
Avítt tehát a cucc, de ez kicsit sem zavaró és végképp nem pejoratív értelemben
értendő: kifejezetten jótékony hatású, kellemes és élvezetes a Scott Derrickson által teremtett retró
hangulat!
Ettől függetlenül azért a Dr. Strange nem robbant olyan igazán
vérmesen nagyot! Futjuk derekasan a szuperhős eredettörténetek jól ismert
köreit. S ráadásul épp az egyik legkiválóbb „banda tag”, Mads Mikkelsen szorul a sztori perifériájára. Pedig ha jobban
megírják a karaktert, milyen elvetemült gonoszt köszönthettünk volna Kaecilius személyében, te jó ég... Így –
többségében – csak a sallangok dominálnak...
A Dr. Strange mindent összevetve azonban kiegyensúlyozott, stílusosan,
ízlésesen összerakott mozi. A Marvel megbízhatóan
hozta újfent a viszonylag magas színvonalat!
Kedvelhető, ügyes munka! Nem
zseniális, de szerettük!
75%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése