Gyönyörű prológ: az Out of the furnace Woody Harrelson “felejthetetlen”
autósmozis ‘nő-abuzálásával’ indít, majd mindennek fejébe szemtanúi
lehetünk egy jó kis pofozkodós, “ki ha én nem” - jellegű
erődemonstrációnak is.
…de írjuk az agressziót a borzasztóan
szar Éjféli etetés számlájára. Woody és csaja ugyanis ezt a rettenetet próbálják
végigkínlódni a kocsiban csücsülve… Nem csoda, hogy a behemót Harrelsonnál elgurul a gyógyszer…
Elég erős a felütés: már az első képkockák alapján sejteni lehet, hogy ez bizony nem lesz egy könnyű menet.
Kemény, férfias mozi az Out of
the furnace, melynek atmoszférája leginkább egy szikár western hangulatával rokonítható.
Kicsit olyan, mintha Eastwood Nincs bocsánat c. klasszikusának újkori
változatát néznénk... Még a feslett indusztriál közeg sem sokban tér el a
vadnyugat – ténylegesen vad - légkörétől…
Scott Cooper (Őrült szív; A
temetésem szervezem) olyan, mára már kiveszőben lévő, valóban férfias
erényekről mesél egyszerűen, tisztán, és hatásosan, mint a hűség, a becsület és
a tisztesség.
Természetesen kismillió ehhez
hasonló sztori akad a filmtörténetben, de Cooper alkotása kellően erős ahhoz,
hogy jó darabig ne tudjunk szabadulni az emlékétől. Főként a miliőfestés
tekintetében teljesít jól A harag tüze (a koszlott, poros, gyárkéményekkel
körbebástyázott iparváros pesszimista, fásult atmoszférája szinte tapintható).
Ugyanakkor mégis azt kell mondanom, hogy az Out of the furnace klasszikus
„színészfilm”.
Kétség nem fér hozzá, hogy Casey
Affleck többszörösen lekörözte már a bátyust. De Christian Bale is nagyszerű -
mint mindig. A mimikája, a gesztusai, a reakciói, vagy csak szimplán
a jelenléte… Elképesztő…
Woody „nekem mindenkivel bajom
van” Harrelson még sosem játszott ekkora szemétládát (azt hiszem, bármelyikünk, gondolkodás nélkül meg tudná fojtani DeGroat-ot egy kanál vízben...). De itt van még Forest Whitaker, Zoe Saldana és Willem Dafoe is. Helyre kis szereplőgárda!
Bosszú film ez,
tudod, az a bicskanyitogató fajta. Cooper lassan – de érdekfeszítően – építi fel történetét,
kellő időt szentel a szereplők motivációjának, bemutatja a kontextust, megismerteti
a kapcsolódási pontokat és a viszonyrendszereket. Majd aztán kíméletlenül,
minden csinnadratta nélkül lesújt; magától értetődő
módon, konzekvensen. Nincs mese!
80%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése