Sosem rajongtam igazából a
Robocop franchise-ért. És az a nagy büdös helyzet, hogy a 2014-es verzió sem
tudott meggyőződéses fanná varázsolni.
Az még hagyján, hogy Joel
Kinnaman irtó béna Alex Murphy, hiszen Peter Weller sem volt egy Oscar-díjas
színészóriás a Verhoeven-féle eredetiben. De: azért ha már reboot, elvárható
lett volna a CGI mellett, hogy a 2014-es megfejtés legalább nyomokban hordozzon
magában egy kis eredetiséget.
Úgy tűnik, minden valamirevaló
rendező készít élete során legalább egy szar filmet. José Padilha számára ez a
pillanat most jött el először. Pedig, ha jól belegondolunk, egy csomó érvet fel
lehetett volna sorakoztatni - az előzetes hírek alapján - amellett, hogy az új
Robotzsaru valami über nagy faszaság lesz. Kiindulópontként itt van
mindjárt Padilha, aki a Tropa de elite-vel új színt vitt (brazilként!!!) az
akció zsánerbe. A dél-amerikai direktor már alapból garantálhatta volna a
minőséget. De Gary Oldman, Michael Keaton és Jackie Earle Haley neve is
kifejezetten jól cseng. Akkor hol itt a probléma?
’87-ben még óriási szenzáció volt egy
ilyen jellegű sztori. Nem beszélve arról, hogy Verhoeven filmje kiváltképp
„kemény” és véres volt, s jó nagy adag társadalomkritikával is bírt. Padilha
2014-es alkotása azonban Samuel L. Jackson figuráján keresztül próbál „okosságokat”
közölni – amolyan szarkasztikus módon, „kritikai éllel” -, de inkább válik
nevetségessé, mint elgondolkodtatóvá.
Bár bevallom, nem is nagyon
vártam mélyebb tartalmat a filmtől. Csupán egy jó kis csihi-puhira számítottam,
de az az igazság, hogy a „zúzdára” is majd másfél órát kell várnunk, és még az
sem üt olyan nagyot. Vajon mire tapsolták el az alkotók azt a cirka 100 millió
dollárt?
Stílustalan, unalmas és béna az
új Robotzsaru. Az év egyik legnagyobb csalódása.
A mozi kasszáknál sem teljesített
túl jól a film - reméljük, hogy ebből „okulva” nem is szövik tovább a
franchise-t. Ilyen reboot-okra semmi szükség.
55%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése